Hírdetmény

IV. Civil Véradás

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ 2021. március 25-én (csütörtökön) 8.00-14.00 között 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Megyeháza, C épület, ebédlőjében véradást szervez, hiszen a koronavírus járványra tekintettel újra fontossá vált a véradás folyamatosságának biztosítása!  

További információk az www.ovsz.hu és www.veradas.hu weboldalakon.  

Kérjük, hogy részvételi szándékát a civilkozpontszszb@gmail.com e-mail címre legkésőbb 2021. március 23-án, kedden, 14:00 óráig jelezze!

Személyi igazolvány, lakcímkártya és TAJ kártya szükséges a véradáshoz!

Köszönjük, hogy véradásával segít az arra rászorulóknak és megtisztelő jelenlétükre feltétlenül számítunk!

Tisztelettel:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ

TÁJÉKOZATÁS 

-Vadkárok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos törvényi előírásokról, egyéb 
teendőkről- 
 
A    15-853050-110    kódszám    alatt    nyilvántartott    vadászterület    Földtulajdonosai    részére (Vásárosnamény  és  Környéke  Földtulajdonosi  Közösség).  Érintett  települések:  Ilk,  Gemzse, Tiszaszalka, Kisvarsány, Vásárosnamény, Gyüre, Nagyvarsány. 
A Hunor 96 Vadásztársaság (Székhely: 4800 Vásárosnamény, Koportos u. 5-6.; Nyilvántartási szám: 
15-02-0001445;  Képviseletre  jogosult:  Dr.  Kelemen  Miklós)  Intézőbizottsága  nevében  a  vadkárok 
megelőzése  és  elhárítása  érdekében  az  alábbiakra  hívom  fel  a  fenti  kódszámú  vadászterületen 
mezőgazdasági tevékenységet folytató földtulajdonosokat.  
 
Az  1996.  évi  LV.  törvény  (Vadászati  törvény)  78.  §  (1)  bekezdése  alapján  a  vadászatra  jogosult 
(Vadásztársaság) a károk megelőzése érdekében köteles 
a)   a   földhasználók   számára   elérhető   módon   a   vadkárral   kapcsolatos   ügyekben   hivatalos 
kapcsolattartót megadni; Hivatalos kapcsolattartó: Burján Gergely ; elérhetősége: Tel: +3630-219-
6395; e-mail: hunor96vt@gmail.com 
b) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági 
tevékenységgel összhangban legyen; 
c)  a  vad  általi  károkozás  vagy  a  károkozás  veszélyének  észlelése  esetén  a  föld  használóját 
haladéktalanul értesíteni; 
d) a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, 
muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni; 
e) fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett 
területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási 
berendezést elhelyezni; 
f)  ha  a  vadkár  megelőzése  másként  nem  valósítható  meg  hatékonyan,  úgy  a  föld  használójával 
egyeztetve   ideiglenes   villanypásztort   telepíteni   a   kár   veszélyének   fennállása   idejére,   melynek 
üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik; 
g) ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése 
másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen 
célravezető  szakszerű  védekezési,  illetve  riasztási  módszerek  alkalmazásában  közreműködni,  illetve 
ahhoz hozzájárulni; 
h) a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni; 
i) a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni; 
j) a nagyvadállomány túlszaporodása esetén – a fokozott vadkárveszélyre tekintettel – a vadászati 
hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni. 
 
Az 1996. évi LV. törvény (Vadászati törvény) 79. § szakasza alapján föld használója a vadkárok, 
valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles 
a)  a  vadkár  elhárításában,  illetve  csökkentésében  a  vadászatra  jogosulttal  egyeztetett,  és  a  károk 
elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni; 
b)  a  károsodás  vagy  a  károkozás  veszélye  esetén  a  vadászatra  jogosultat  haladéktalanul 
értesíteni és tájékoztatni; 
c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági 
tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan 
mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből 
kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát; 
d)  az  általa  szakszerű  agrotechnológiával  művelt,  a  vad  általi  károkozás  ellen  a  tőle  elvárható 
mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni; 
e)  nagy  értékű  növénykultúra  esetében,  illetve  a  fokozottan  vadkárveszélyes  területen  fokozottan 
közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében; 
f) a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni; 

 
g) a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító 
vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra 
jogosult fedezi; 
h) apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák 
kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni. 
(2)   A   föld   használója   jogosult   a   vadállomány   túlszaporodása   miatt   a   vadászati   hatóságnál 
állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni. 
(3) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési 
kötelezettségének  szakszerű  és  a  károk  elhárítására,  csökkentésére  alkalmas  módon  az  (1) 
bekezdés  a)–g)  pontjaiban  foglaltak  szerint  nem  tesz  eleget,  a  vadkárt  a  föld  használójának  a 
terhére kell figyelembe venni. 
(4)  Ha  a  föld  használója  vadkár  igényét  érvényesíteni  kívánja,  úgy  az  adott  növénykultúrában 
keletkezett vadkárra vonatkozó – a miniszter által rendeletben megállapított – bejelentési határidőn belül 
az  észlelést  követően,  legfeljebb  15  nap  elteltével  –  az  egyes  növénykultúrákra  meghatározott 
bejelentési időszakban – köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni. 
 
Amennyiben  a  föld  használója  a  vadászterület  egy  részének  elzárásával  a  vadászatra  jogosult 
vadkárelhárításra, vadkármegelőzésre irányuló tevékenységét akadályozza, korlátozza, a vadkárt 
a  föld  használójának  a  terhére  kell  figyelembe  venni.  A  vadászatra  jogosult  joga  a  vadászati 
haszonbérleti   szerződés,   illetve   a   vonatkozó   törvények   alapján   áll   fenn,   így   a   vadászati 
tevékenység  gyakorlására  nem  kell  a  földhasználótól  külön  engedélyt  kérni,  és  nem  kell  őt 
tájékoztatni a vadászatok időpontjáról. 
 
A   79/2004   (V.4.)   FVM.   rendelet   82.§   (3)   bekezdése   szerint   a   mezőgazdasági   vadkárt   a 
vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakban lehet bejelenteni, igényelni: 
a) őszi gabona: október 1. - július 31. 
b) tavaszi gabona: április 1. - augusztus 31. 
c) kukorica: április 15. - november 15. 
d) burgonya: április 15. - október 15. 
e) napraforgó, szója: április 15. - szeptember 30. 
f) borsó: március 1. - augusztus 30. 
g) szőlő, gyümölcsös: egész évben 
 
Az 1996. évi LV. törvény (Vadászati törvény) 81.§ szakasza alapján Vadkár, vadászati kár, valamint 
vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a 
kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért 
felelős személlyel. 
Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított öt napon 
belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás 
helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül 
írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására 
irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén az általános közigazgatási 
rendtartásról szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye. 
A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a 
továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki. 
A kár felmérését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárfelmérési szabályok 
szerint – a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, 
ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a 
kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni. 
A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon 
belül kérheti másik szakértő kirendelését  a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral 
érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után 
kerülhet sor. 

 
A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző 
a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek 
között a kár megtérítésére vonatkozóan. 
Ha  a  felek  között  kötött  egyezség  megfelel  a  jogszabályokban  foglalt  feltételeknek,  nem  sérti  a 
közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó 
kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási 
költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba 
foglalja és jóváhagyja. 
Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. 
A  károsult  az  eljárást  megszüntető  végzés  véglegessé  válásától  számított  harminc  napon  belül 
kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. 
Abban  az  esetben,  ha  a  károsult  kérésére  a  közjegyző  előzetes  bizonyítási  eljárás  keretében  vadkár 
felmérés  céljából  szakértőt  rendel  ki,  a  szakértő  a  kárfelmérési  eljárás  megindításáról,  valamint  a 
helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról köteles igazolható módon értesíteni a vadászatra jogosultat. 
A vadászatra jogosult a szakértő eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra jogosult észrevételeket 
tenni  a  kár tényével  és  mértékével  összefüggésben. Ha  a  vadászatra jogosult  képviselője a  szakértő 
értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérési eljárás helyszínén, úgy ez az eljárás lefolytatását nem 
akadályozza. 
A kárfelmérési eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános 
közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni. 
 
A Mezőgazdasági vadkárok előzetes, illetve végleges felmérése során csak azon vadkárigény kerül 
érdemi  elbírálásra,  amelyek  a  79/2004  (V.4.)  FVM.  rendelet  18.  és  19.  számú  mellékleteiben 
rögzített tartalmi elemeket rögzítik. 
 
 
 
 Kelt.: Vásárosnamény, 2021. 02. 18. 
 
 
Tisztelettel, 
Hunor 96 Vadásztársaság 
 
 
                                                                                                    képv: Dr. Kelemen Miklós elnök 
 
 

A Magyar Honvédségben 2019-től egy tanfolyamrendszerű altisztképzés vette kezdetét „Acélkocka” Altisztképzési Rendszer néven. A programra minden nagykorú, büntetlen előéletű, érettségivel rendelkező személy jelentkezhet, ehhez személyes okmányokra és iskolai végzettséget igazoló bizonyítványokra van szükség.

Az egyéves, tanfolyamrendszerű képzés feltétele az egészségügyi, mentális és fizikai alkalmasság. A program 5 hetes katonai alapkiképzésből, 18 hetes altiszti alaptanfolyamból, valamint egy 20-24 hetes szakmai felkészítésből áll. Mindenki az érdeklődésének, képzettségének, illetve készségeinek megfelelő szakirány ismereteit sajátíthatja el, és ennek megfelelő beosztást láthat el hivatásos altisztként a Magyar Honvédségnél.

A program már a tanulmányok alatt is havi jövedelmet kínál, melynek mértéke az érettségivel rendelkező közkatona illetménye (nettó 199 ezer Ft). Emellett térítésmentes elhelyezést, étkezést, illetve ruházati ellátást biztosít a honvédség. Az alapkiképzés 2021 augusztusában indul Szentendrén, az MH Altiszti Akadémián.

Jelentkezni április végéig lehet a nyíregyházi toborzóirodában, amely a Dózsa György út 29. szám alatt található. Érdeklődni a 06 (42) 501-030-as számon vagy a szabolcs.toborzo@mil.hu e-mail címen lehet. További információ: https://www.mhaa.hu/

 

Újabb speciális tartalékos katonai kiképzések indulhatnak februárban

Továbbra is várja a speciális önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkezőket a Magyar Honvédség. A 6+6 hónapos munkahelyteremtő programhoz nyár óta közel ezren csatlakoztak, de a szolgálat iránt továbbra is nagy az érdeklődés, ezért akár már február 1-jén újabb kiképzések indulhatnak.

A Magyar Honvédség az ország egyik legnagyobb és legbiztosabb munkáltatója, mely a koronavírus-járvány elleni védekezésben akár több ezer fő foglalkoztatásával is szerepel vállal. A speciális tartalékosi szolgálat a munkahelyüket elveszítő, felnőtt korú, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező magyar állampolgároknak szól. A honvédségnél mindenki megtalálhatja a számításait, mert a klasszikus katonai feladatok mellett, szinte valamennyi civil szakma képviselőit tudják foglalkoztatni.

A program júliusi indulásakor 14 helyszínen közel 400 fő vonult be, szeptemberben pedig 13 helyszínen több mint 350 fővel kezdődtek meg a kiképzések. A bevonulás harmadik üteme október elsején volt 10 helyszínen, ekkor több mint 200 fő írt alá szerződést a honvédséggel. A jelentkezés feltétele a büntetlen előélet és egy egyszerűsített egészségügyi és pszichológiai vizsgálaton való megfelelés.

A felvételt nyert katonák három ciklusban végzik a hat hónapos kiképzésüket, amely alapkiképzésből, általános lövész kiképzésből és szakkiképzésből áll. Ez idő alatt bruttó 161 ezer forintos illetményt, utazási költségtérítést, ruházati ellátást és étkezést kapnak. A foglalkozások heti 40 órás elfoglaltságot jelentenek. Ha valaki közben úgy dönt, hogy visszatér a civil életbe, azt bármikor, hátrányos következmények nélkül megteheti, de a szerződés újabb 6 hónappal meg is hosszabbítható.

A jelentkezők dönthetnek úgy is, hogy áttérnek más tartalékos szolgálati formára, vagy pályájukat szerződéses katonaként folytatják, amennyiben megfelelnek az ehhez szükséges fizikai, pszichikai és egészségügyi feltételeknek. A Magyar Honvédség a toborzóirodáiban és az interneten is vár mindenkit, aki a haza szolgálatát választja, további információk a www. iranyasereg.hu oldalon találhatóak.

Tisztelt Városlakó Hölgyek!

A Nemzeti Egészségmegőrző Program részeként a

 

45 – 65 év közötti hölgyek

 

mammográfiás szűrése

2021. január hónapban 25. és 29. között történik meg a vitkai városrészben lakó személyek részére.

 

Vásárosnamény Város lakosságának szűrését a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Mátészalka Mammográfia Centrum

- 4700 Mátészalka, Kórház u. 2-4. szám –

végzi.   

A szűrésen történő részvételhez Vásárosnamény Város Önkormányzata

szállító járművet biztosít. A szűrések – alább felsorolt – időpontjában autóbusz indul a Perényi tanyai és a vitkai háziorvosi rendelők elől.

A Perényi tanyai rendelőtől 2021. január 29. napján 7 óra 00 perckor,

a vitkai rendelőtől 7 óra 10 perckor a következő napokon:

  1. január 25., 26., 27., 29.

Aki a behívó levélen szereplő időpontban nem tud a vizsgálaton megjelenni, a fenti napok bármelyikén részt vehet a szűrésen.

A szűrővizsgálatra a személyazonosító igazolványát, társadalombiztosítási igazolványát és behívó levelét kérjük, vigye magával.

Kérjük Önt, hogy egészsége érdekében a vizsgálaton megjelenni szíveskedjen!

 

Vásárosnamény Város Önkormányzata

Figyelem!

A Veszélyhelyzet megszűnését követően 60 napig ismét

meghosszabodik az okmányok érvényessége az alábbiak szerint:

 

Megosztás

Nyomja meg az alábbi gombot, a megosztáshoz.