-Vadkárok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos törvényi előírásokról, egyéb
teendőkről-
A 15-853050-110 kódszám alatt nyilvántartott vadászterület Földtulajdonosai részére (Vásárosnamény és Környéke Földtulajdonosi Közösség). Érintett települések: Ilk, Gemzse, Tiszaszalka, Kisvarsány, Vásárosnamény, Gyüre, Nagyvarsány.
A Hunor 96 Vadásztársaság (Székhely: 4800 Vásárosnamény, Koportos u. 5-6.; Nyilvántartási szám:
15-02-0001445; Képviseletre jogosult: Dr. Kelemen Miklós) Intézőbizottsága nevében a vadkárok
megelőzése és elhárítása érdekében az alábbiakra hívom fel a fenti kódszámú vadászterületen
mezőgazdasági tevékenységet folytató földtulajdonosokat.
Az 1996. évi LV. törvény (Vadászati törvény) 78. § (1) bekezdése alapján a vadászatra jogosult
(Vadásztársaság) a károk megelőzése érdekében köteles
a) a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos
kapcsolattartót megadni; Hivatalos kapcsolattartó: Burján Gergely ; elérhetősége: Tel: +3630-219-
6395; e-mail: hunor96vt@gmail.com
b) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági
tevékenységgel összhangban legyen;
c) a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját
haladéktalanul értesíteni;
d) a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre,
muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni;
e) fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett
területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási
berendezést elhelyezni;
f) ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával
egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek
üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik;
g) ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése
másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen
célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve
ahhoz hozzájárulni;
h) a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni;
i) a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;
j) a nagyvadállomány túlszaporodása esetén – a fokozott vadkárveszélyre tekintettel – a vadászati
hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.
Az 1996. évi LV. törvény (Vadászati törvény) 79. § szakasza alapján föld használója a vadkárok,
valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles
a) a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk
elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;
b) a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul
értesíteni és tájékoztatni;
c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági
tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan
mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből
kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
d) az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható
mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;
e) nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan
közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;
f) a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
2
g) a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító
vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra
jogosult fedezi;
h) apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák
kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.
(2) A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál
állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
(3) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési
kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1)
bekezdés a)–g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a
terhére kell figyelembe venni.
(4) Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában
keletkezett vadkárra vonatkozó – a miniszter által rendeletben megállapított – bejelentési határidőn belül
az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével – az egyes növénykultúrákra meghatározott
bejelentési időszakban – köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.
Amennyiben a föld használója a vadászterület egy részének elzárásával a vadászatra jogosult
vadkárelhárításra, vadkármegelőzésre irányuló tevékenységét akadályozza, korlátozza, a vadkárt
a föld használójának a terhére kell figyelembe venni. A vadászatra jogosult joga a vadászati
haszonbérleti szerződés, illetve a vonatkozó törvények alapján áll fenn, így a vadászati
tevékenység gyakorlására nem kell a földhasználótól külön engedélyt kérni, és nem kell őt
tájékoztatni a vadászatok időpontjáról.
A 79/2004 (V.4.) FVM. rendelet 82.§ (3) bekezdése szerint a mezőgazdasági vadkárt a
vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakban lehet bejelenteni, igényelni:
a) őszi gabona: október 1. - július 31.
b) tavaszi gabona: április 1. - augusztus 31.
c) kukorica: április 15. - november 15.
d) burgonya: április 15. - október 15.
e) napraforgó, szója: április 15. - szeptember 30.
f) borsó: március 1. - augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös: egész évben
Az 1996. évi LV. törvény (Vadászati törvény) 81.§ szakasza alapján Vadkár, vadászati kár, valamint
vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a
kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért
felelős személlyel.
Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított öt napon
belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás
helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül
írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására
irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.
A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a
továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki.
A kár felmérését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárfelmérési szabályok
szerint – a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni,
ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a
kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon
belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral
érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után
kerülhet sor.
3
A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző
a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek
között a kár megtérítésére vonatkozóan.
Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a
közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó
kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási
költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba
foglalja és jóváhagyja.
Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.
A károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül
kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Abban az esetben, ha a károsult kérésére a közjegyző előzetes bizonyítási eljárás keretében vadkár
felmérés céljából szakértőt rendel ki, a szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a
helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról köteles igazolható módon értesíteni a vadászatra jogosultat.
A vadászatra jogosult a szakértő eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra jogosult észrevételeket
tenni a kár tényével és mértékével összefüggésben. Ha a vadászatra jogosult képviselője a szakértő
értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérési eljárás helyszínén, úgy ez az eljárás lefolytatását nem
akadályozza.
A kárfelmérési eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános
közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.
A Mezőgazdasági vadkárok előzetes, illetve végleges felmérése során csak azon vadkárigény kerül
érdemi elbírálásra, amelyek a 79/2004 (V.4.) FVM. rendelet 18. és 19. számú mellékleteiben
rögzített tartalmi elemeket rögzítik.
Kelt.: Vásárosnamény, 2021. 02. 18.
Tisztelettel,
Hunor 96 Vadásztársaság
képv: Dr. Kelemen Miklós elnök
