Városinformáció

Társasházak tűzmegelőzése, fontosabb tűzvédelmi előírások

Otthonunk és lakókörnyezetünk biztonsága mindannyiunk számára fontos. A biztonságról elsőként a betörések elleni vagyonvédelem jut az emberek eszébe, holott arra is gondolnunk kell, hogy egy esetleges tűzeset során értékeink károsodhatnak, rosszabb esetben az egészségünk, testi épségünk is sérülhet. A társasházakra és azok minden lakójára nézve kötelező az általános és a társasházra vonatkozó egyedi tűzvédelmi használati szabályok betartása.

A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4/A. § (1) bekezdése alapján a háromnál több építményszinttel rendelkező és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles írásban kidolgozni, Tűzvédelmi Házirend elnevezéssel kiadni az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, és gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.

A Tűzvédelmi Házirend az épületre, épületrészre vonatkozóan tartalmazza

1. a tűzjelzés tartalmi követelményeit,
2. az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait,
3. a tárolásra vonatkozó előírásokat,
4. a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat,
5. a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait,
6. a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat,
7. a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait,
8. a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat és
9. a készítője nevét, elérhetőségét, aláírását, valamint a készítés dátumát.

A tűzvédelmi szabályok ismerete a lakók biztonsága miatt fontos, tűz esetén segítik az életmentés és a tűzoltás gyors végrehajtását,

Fontosabb tárolási szabályok, előírások:

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet értelmében:

Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.

Többlakásos épületben lévő lakásban legfeljebb 10 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék (például: benzin, aceton), valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 30 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék (például: gázolaj) tárolható.

Önálló, egylakásos lakóépületben legfeljebb 20 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol, és legfeljebb 60 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.

Lakóépülethez, lakórendeltetésű épületrészhez tartozó gépkocsitároló-helyiségben a gépkocsikba épített üzemanyagtartályon kívül parkoló állásonként és tároló helyiségenként legfeljebb 5 liter, a gépkocsi vagy más robbanómotoros gép üzemeltetéséhez és a háztartásban használatos éghető folyadék tárolható.

Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos.

Többszintes lakóépületben - az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével - lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propánbutángáz-palack. Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol a tartószerkezet az esetleges gázrobbanás következtében összeomolhat.

A tárolási szabályok betartásánál külön említést igényel a társasházak szemétledobóinak használata. A társasházak lakói többségében ma már csak tárolásra használják a korábban hulladékledobóként funkcionáló helyiségeket. A rendeltetéstől eltérő használat azonban könnyen okozhat kiterjedt tüzet, ezért nagyon fontos betartani a szemétledobók és hulladéktárolók használatára vonatkozó szabályokat. Fokozott veszélyt jelent, hogy a szemétledobó összeköti az épület szintjeit, ezáltal egy valahol kialakult tűz rendkívül gyorsan tud szintről-szintre terjedni. További veszélyt jelent a lakókra nézve, hogy a szemétledobóban keletkezett tűz füstje és hője nagyon megnehezíti a lépcsőházban való menekülést, és a mentést.

A szemétledobó-helyiségek tároló helyiségként történő használata a létesítéskor hatályos jogszabályi előírások szerinti kialakítás mellett jogszabálysértő és szigorúan tilos! Helyiséget csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni.

A szemétledobó-helyiségeket csak akkor szabad tárolásra használni, ha a szemétledobót eltávolítják a födémből és annak helyét arra alkalmas tűzgátló megoldással lezárják. A tűzgátlás megfelelő kialakítása érdekében a lezárást a helyiség alatti és feletti födémen is el kell végezni. Amennyiben homlokzati síkon elhelyezett szemétledobó-helyiségeket alakítanak át tárolóvá, a födém lezárása mellett a szintek közötti homlokzaton való tűzterjedés meggátlásáról is gondoskodni kell a megfelelő kialakítással.

Társasházak közlekedőivel kapcsolatos fontosabb előírások:

A lakóépület közlekedési célú tereit és helyiségeit alkalmassá kell tenni a rendeltetésszerű zavartalan és biztonságos közlekedésre, egyúttal biztosítani kell, hogy veszély esetén az építményt vagy annak egyes részeit meghatározott időn belüli ki lehessen üríteni. Az épület valamennyi helyiségét a rendeltetésének megfelelően szabad csak használni.

.Alapszabály, hogy a lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagokat, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagokat, valamint a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyakat nem szabad elhelyezni.

Kivételt képeznek ez alól az alábbiak:

• a menekülési útvonalat le nem szűkítő növények elhelyezése a menekülésre számításba vett közlekedőn és lépcsőházi pihenőn, a lépcsőfokokra helyezés kivételével;
• növények elhelyezése lehetőleg 1,95 méter felett (a virágtartó alsó része, vagy a növény legalsó pontja legyen a megadott magasság felett);
• azok a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15 százalékát fedik le és a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem rontják (pl.: lábtörlő, falikép, hirdetőtábla, stb.);
• a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá le nem szűkítő egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15 százalékát fedik le.

Amennyiben a közlekedő, lépcsőház szélessége tárolással nem szűkíthető le, viszont a fenti szabályok betartása mellett növények, tárgyak elhelyezése elfogadott, ha azok nem szűkítik a menekülési útvonalat.

Biztosítani kell a hő- és füstelvezetésre figyelembe vett ablakok, valamint a mentésre szolgáló ablakok megközelíthetőségét , ebben az esetben elegendő egy méter széles útvonalat fenntartani.

Minden esetben figyelembe kell venni, hogy a villamos berendezés kapcsolóját (kapcsolószekrény, kapcsolótábla, stb.), a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó-szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket (pl.: fali tűzcsapot, szárazfelszálló-vezeték csatlakozási pontját) eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad, állandóan biztosítani kell a hozzáférést és a megközelítést!

A társasházak felsőbb szintjeiről a füsttel telítődő lépcsőházon keresztül menekülni veszélyes, sokszor lehetetlen. Ilyenkor az épületek melletti tűzoltási felvonulási területre telepített magasból mentő járművek segítségével tudja a beavatkozó állomány a bajbajutottakat kimenteni. A tűzoltási felvonulási területen tilos a gépjárművek parkolása, a legtöbb esetben ezt tábla, illetve felfestés is egyértelművé teszi.

Az épületen belül a homlokzati mentési pontot meg kell jelölni, és szabadon kell hagyni.

Mindig biztosítani kell a tűzcsapokhoz való hozzáférést, ezért tűzcsapok mellé, illetve föld alatti tűzcsapokra nem szabad parkolni!

Vagyonvédelmi rácsok és a bejáratok lezárása

A rácsos ajtó elhelyezéseinek feltételei:

• a rácsos ajtóval lezárt területen nem lehet tűzvédelmi biztonsági berendezés, ezek indító, nyitó szerkezetei, valamint a közműelzárók főkapcsolói (fali tűzcsap, hő- és füstelvezető ablak, mentésre szolgáló ablak, hő- és füstelvezető nyitó szerkezete, villamos főkapcsoló, stb.);
• a rács által elzárt közlekedőn nem lehet kézzel nyitható füstelvezető nyílászáró, vagy annak távnyitóját a ráccsal elzárt területen kívül, bárki által hozzáférhetően kell elhelyezni; javasolt a vagyonvédelmileg védett téren belül megjelölt kulcsdobozt kihelyezni!
• a rács - nyitásiránya, mérete alapján - nyitott állapotban ne akadályozza a menekülést (pl.: ne nyíljon rá lépcsőre, ne szűkítse le azt);
• azok, akik a ráccsal elzárt közlekedőt menekülés során igénybe vehetik, rendelkezzenek a rácsos ajtót nyitó kulccsal;
• a rács által elzárt területen a tárolással, tárgyak és anyagok elhelyezésével kapcsolatos tűzvédelmi követelmények a közlekedőkre vonatkozó követelményekkel azonosak, azoknak teljesülnie kell.

Bár a rácsos ajtó elhelyezése nem ellentétes a tűzvédelmi előírásokkal, azonban a kialakítás a menekülést, valamint a tűzoltói beavatkozás hatékonyságát korlátozza.

A lakások bejárati ajtajának ráccsal történő lezárása, valamint a lakóépületek főbejáratainak kulccsal, illetve elektromos zárral (kóddal) történő zárása nem sért tűzvédelmi jogszabályokat. Elektromos zár esetén a menekülés irányából jól észlelhető és hozzáférhető helyen a zárat oldó, feliratozott nyomógombot kell elhelyezni.

A társasház lakóinak közös érdeke a társasház villámvédelmi rendszerének, elektromos hálózatának, hő- és füstelvezető rendszerének, száraz felszálló vezetékeinek, valamint az oltóberendezéseinek és készülékeinek (fali tűzcsapok, tűzoltó készülék) időnkénti felülvizsgálata. A rendszeres felülvizsgálat és karbantartás révén megelőzhetőek a berendezések hibás működése által okozott tűzesetek.

Fűtési időszakkal kapcsolatosan tűzmegelőzési tanácsok a társasház lakói részére:

• Évente egyszer a fűtési rendszert szakemberrel felül kell vizsgáltatni!
• Ismerni kell saját fűtési rendszerünk tökéletes működését!
• A fűtőberendezés körül ne tároljunk éghető anyagokat!
• Ne szárítsunk a fűtőkészülék tetején!
• A szobai, konyhai függönyök legyenek távol a tüzelő-, fűtőberendezésektől, azokat még a szél se fújja az égőtér fölé!
• Nyitott égésterű gázüzemű tüzelőberendezések helyiségében vagy azzal légtérkapcsolatban álló helyiségben reteszelés nélkül működő - depressziót keltő - gépi berendezés nem használható (páraelszívó, szellőztető ventilátor, cserépkályha, központi porszívó, szárítógép).

További tűzmegelőzési és tűzeseti tanácsok a társasház lakói részére:

• Villamos hősugárzó használatakor ne terhelje túl a hálózatot, közelébe nem szabad éghető anyagot elhelyezni.
• Soha ne takarjuk le a villamos fűtőberendezést, ne tegyük közel bútorhoz, vagy éghető anyagból készült tárgyhoz.
• Villamos fűtőberendezést ne csatlakoztassunk elektromos hosszabbító kábelhez.
• Több elektromos hosszabbító kábelt ne csatlakoztasson egymásba.
• Amennyiben elhagyja otthonát, áramtalanítsa elektromos berendezéseit (kivéve a 24 órás üzemű berendezéseket), így megelőzhetőek az elektromos zárlatból keletkező tüzek (pl.: üzemelő mosógépét ne hagyja őrizetlenül).
• Az elektromos hálózatban keletkezett hibákat minden esetben szakemberrel javítassa meg.
• Soha ne hagyja őrizetlenül a tűzhelyre feltett ételt!
• Ha főzés során meggyullad a tűzhelyen az olaj, soha ne oltsa vízzel, hanem tegyen rá egy fedőt! Oxigén hiányában a tűz el fog aludni.
• Kérjük, ne gyújtson rá ágyban vagy kanapén, mert a lehulló parázs könnyen tüzet okozhat, elalvás esetén az égő cigarettáról a tűz továbbterjedhet.
• Javasolt otthon tűzoltó készüléket készenlétben tartani, hatékonyan alkalmazható kezdeti tűz oltására, komolyabb károkat és a személyi sérülést lehet vele megelőzni.
• Elektromos tüzet ne oltsunk vízzel, léteznek kifejezetten erre alkalmas készülékek.
• Javasolt otthonunkba beszerezni és működtetni egy füstérzékelőt, ami a kezdeti tüzeket is jelzi.
• Túlmelegedés, rendellenes működés, furcsa, égésre utaló szag esetén azonnal válasszuk le az elektromos berendezést a hálózatról, húzzuk ki a konnektorból!
• A kismegszakítókat, biztosítókat csak szakemberrel cseréltessük, javíttassuk!
• Használat előtt nézzük át elektromos berendezéseinket, a csatlakozókat és a vezetékeket, hogy nincsenek-e eltörve, megrepedve!
• Ne terheljük túl a hosszabbítókat, elosztókat, több elektromos hosszabbító kábelt ne csatlakoztassunk egymásba! Lehetőleg földelt eszközöket használjunk!
• Ne használjon hosszabbítót, kábeldobot feltekerve! A feltekert kábel terhelve túlmelegszik, megolvad, tüzet, égési sérülést okoz.
• Az elektromos fűtőkészüléket soha ne takarjunk le, ne tegyük közel bútorainkhoz, éghető anyagból készült tárgyainkhoz!
• Ha nyaralni indulunk, vagy hosszabb időre elutazunk, ne hagyjuk áram alatt, konnektorba dugva az elektromos berendezéseket, mivel ezek még kikapcsolt, készenléti állapotban is fogyasztóként üzemelnek! Esetleges meghibásodásuk tüzet okozhat!
• Kizárólag szabványos elektromos készülékeket használjunk! A szaküzletek csak ezeket árulják! A piacokon vásárolt bizonytalan eredetű villamos készülékek veszélyesek!
• A jó kapcsoló és a jó csatlakozó üzem közben nem melegszik. Ellenkező esetben cseréltesse ki!
• Lámpáiban mindig a foglalatnak megfelelő méretű és teljesítményű izzókat használjon!
• Különböző anyagú vezetőket (réz és alumínium) nem szabad egymáshoz csatlakoztatni, kötéseket kialakítani!
• Az elektromos hálózatban keletkezett hibákat minden esetben szakemberrel j avítassa meg!
• Nagyon fontos, hogy az égő gyertyát, mécsest soha ne hagyjuk őrizetlenül otthonunkban.
• A gyertyát a huzat eldöntheti. Fontos, hogy ilyen esetben a láng ne érjen el semmilyen éghető anyagot, például koszorút, asztalterítőt.
• A meggyújtott gyertyát olyan stabil helyre kell rakni, ahol nem tud eldőlni, a közeléből pedig el kell tenni a gyúlékony anyagokat.
• Minden esetben legyen hőálló alátét a gyertya alatt.
• A gyertya felett szintén nem lehet éghető anyag, például függöny. Gondoljunk arra is, hogy nyitott ablak esetén a huzat a láng fölé fújhatja a textíliát.
• A kanóc ne legyen hosszabb egy centiméternél, ebben az esetben kisebb lesz a láng magassága.
• Soha ne hagyjuk teljesen leégni az adventi koszorún gyertyát, ne várjuk meg, amíg az összes viasz elfogy, mivel az átforrósodott mécsestartó is tüzet okozhat.
• A villamos berendezéseket, a lakáson belüli villamos hálózatot legalább 6 évente villanyszerelő szakemberrel vizsgáltassuk át. Javasoljuk regisztrált villanyszerelővel felülvizsgáltatni a berendezéseket.

Tűzeseti tanácsok a társasházak lakói számára

A gondos megelőzési tevékenység mellett is bekövetkezhetnek tűzesetek. A tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelismerés. A tűz másodpercek alatt terjed, így ha esélyt látunk a tűz megfékezésére és eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg, ha nincs erre esély, akkor azonnal értesítsük a tűzoltókat és a lakóépület többi lakóját.

A tűzoltóságot a központi segélyhívón, vagyis a 112-es hívószámon keresztül lehet értesíteni. A segélyhívás során fontos elmondani, hogy mi a tűz keletkezésének pontos címe, mi ég, milyen károk vannak, mit veszélyeztet a tűz, fennáll-e a személyi sérülés veszélye, ha már vannak sérültek, határozzuk meg a számukat és adjuk meg saját azonosító adatainkat.

Elektromos tüzet csak kifejezetten erre a célra gyártott tűzoltó készülékkel kezdjünk oltani!

Tűz esetén a társasházban kiépített liftet, felvonót ne használjuk, hiszen a tűzoltói beavatkozás során a legelső lépés az épület, épületrész áramtalanítása, a lifttel menekülők tehát a felvonóban ragadhatnak. Mindig a lépcsőházon keresztül meneküljünk az épületből! Ha a társasházban több lépcsőház van, és biztosított a lépcsőházak közötti átjárás, akkor a tűztől távolabbi lépcsőházon keresztül meneküljünk. Amennyiben a lakásból kilépve módunkban áll a lépcsőházban kiépített hő- és füstelvezető berendezést működésbe hozni, így a lépcsőházban felgyülemlett füst a legfelső építményszinten kiépített és kinyitott nyílászáró szerkezeten keresztül a szabadba jut, megkönnyítve ezzel a menekülők és a beavatkozó állomány dolgát.

Mit tegyünk tűz esetén?

• Ha tüzet, füstöt észlelünk, azonnal értesítsük a tűzoltóságot a 112-es telefonszámon! Az eloltott tüzet is be kell jelenteni!
• Gondoskodjunk a lépcsőházi szellőzés indításáról a többi lakó biztonságos menekülésének érdekében.
• A lakásunkban keletkező tüzet próbáljuk meg eloltani!
• Amennyiben nem sikerül a tüzet eloltani, azonnal hagyjuk el a lakást! A bejárati ajtót csukjuk be magunk után, ezzel megakadályozhatjuk, vagy lassíthatjuk a tűz továbbterjedését (kulccsal bezárni nem szabad).
• Kiabálással riasszuk a többi lakót!
• A meneküléshez semmilyen esetben se használjunk normál kivitelű személyfelvonót! (biztonsági lift tűz esetén is használható)
• Hagyjuk el a házat!
• Amennyiben a lépcsőház sűrű füsttel telített, ne próbáljunk meg azon keresztül menekülni. Csukjuk be a bejárati ajtót. Tájékozódás (látás) hiányában két emelet magasból sem sikerülhet a menekülés! Várjuk a tűzoltókat, hogy a rendelkezésünkre álló információkkal segíthessük a gyors beavatkozást!

Égéstermék elvezetők ellenőrzésével, karbantartásával kapcsolatos
tájékoztató

A fűtési időszak megkezdése előtt évente a fűtőberendezéseinket (gázkazán, gázkonvektor stb.) gázszerelő szakember igénybevételével minden esetben vizsgáltassuk felül.

A társasházak tekintetében kötelező a kéményseprői-ipari szakember ellenőrzését biztosítani minden évben. Amennyiben a lakásban gazdálkodó szervezet nincs bejelentve a kéményseprés ingyenes. Amennyiben gazdálkodó szervezet van bejelentve a lakásban, akkor a kéményseprőipari szolgáltatótól kell megrendelni a kéményseprést, amely az alábbi linken érhető el: https://www.katasztrofavedelem.hu/177/kemenyseproipari-tevekenyseget-ellatok-orszagos- nyilvantartasa

A kéményseprés a 1818 ingyenesen hívható kormányzati vonalon, interneten: http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ugyfelszolgalat linken, E-mailben, levelét a kemenysepro.ugyfelszolgalat@katved.gov.hu címre küldve rendelhető meg.

A fentieket tudomásul véve kérem, hogy Ön és családja biztonsága érdekében mielőbb végeztesse el tüzelő-fűtő berendezésének felülvizsgálatát, javítását és karbantartását!

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 5.§ (1) bekezdése szerinti esetekben az ingatlan használója köteles a kéményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari szolgáltató törvényben meghatározott ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni. Ugyanezen paragrafushely (2) bekezdés a) pontja alapján további kötelezettség a kéményseprő -ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató meghatározott feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani.

Tájékoztatom továbbá a kéményseprő-ipari szerv, illetve a kéményseprő-ipari szolgáltatók listáját tartalmazó nyilvántartás elérhetőségeiről.

Tájékoztatom továbbá, hogy amennyiben a kéményseprő- ipari tevékenység elvégezése, elvégeztetése nem valósult meg, a szolgáltatást a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ Kéményseprőipari Igazgatóhelyettesi Szervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Ellátási Csoportnál:

• személyesen: 4300 Nyírbátor, Debreceni u. 69. sz.;
• elektronikus úton: ugyfelszolgalat@katved.gov.hu e-mail-en;
• honlapon: http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/
• telefonon: a 1818-as kormányzati vonal, 9. menüpont, - 1. alpont vagy 06-70/645- 2946 alatt tudja megrendelni.

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a kéményseprő-ipari tevékenységet az alábbi szervezetek végezhetik:

• a kéményseprő-ipari szerv (katasztrófavédelem) végzi a tevékenységet a természetes személy tulajdonában lévő ingatlanban, mely nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként, valamint a társasházakban, lakásszövetkezeti lakóingatlanokban;
• a kéményseprő-ipari szolgáltató végzi a tevékenységet minden más ingatlanban, vagyis gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő, vagy olyan ingatlanban, amely gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként van bejegyezve;
• a még fennálló önkormányzati szerződés alapján működő kéményseprő-ipari közszolgáltató végzi a tevékenységet a szerződésben meghatározott településeken valamennyi ingatlan tekintetében, a szerződés megszűnésének napjáig.

Kéményseprő-ipari tevékenységet kizárólag az a szolgáltató végezhet, melyet a székhelye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, mint tűzvédelmi hatóság nyilvántartásba vett. A nyilvántartás adatait az igazgatóság honlapján közzé teszi.

 

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 3. § (6) bekezdése alapján a BM OKF az igazgatóságok nyilvántartásainak adatai alapján ingyenesen és korlátozás nélküli hozzáférés lehetőségével naprakészen közzéteszi az interneten a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nevét, címét, elérhetőségét, működési helyét, ellátási területét.

A szén-monoxid-mérgezés megelőzhető!

Az otthon tartózkodás önmagában is számos veszélyt rejthet magában. Ezek közül az egyik legveszélyesebb egy mérgező gáz jelenléte, ami leggyakrabban a fűtési időszakban, ám azon kívül is okozhat mérgezést, súlyosabb esetben pedig halált. Ez a gáz a köznyelvben „csendes gyilkosnak” is nevezett szén-monoxid.

Mi is az a szén-monoxid?

A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan”, hisz ez egy színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb, mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxidmérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.

A szén-monoxid-koncentráció

Mivel ez a gáz kis koncentrációban is rendkívül mérgező, egy speciális mértékegységben, ppm- ben (parts per million, milliomod részben) mérik a jelenlétét. Egy ppm-nyi gáz jelenléte annyit jelent, hogy egy köbméter levegőben egy köbcentiméter van belőle. Tekintsük át a csendes gyilkos különböző koncentrációinak az emberi szervezetre gyakorolt hatását.

• 200 ppm koncentrációjú szén-monoxid enyhe fejfájást, fáradtságot, szédülést, és

kéthárom órán belül hányingert okoz.

• 400 ppm töménységű szén-monoxid erős fejfájást okoz egy-két órán belül, három óra elteltével pedig életveszélyessé is válhat.
• 800 ppm koncentráció ebből a gázból hányingert, émelygést, két órán belül eszméletvesztést, három órán belül pedig halált okoz.
• 1600 ppm erős fejfájást, szédülést és hányinger okoz húsz percen belül, a halál egy órán belül áll be.
• 3200 ppm jelenléte már öt-tíz percen belül erős fejfájást, hányingert és émelygést okoz, tizenöt-húsz percen belül pedig halált.
• 6400 ppm koncentrációban már egy-két percen belül tapasztalhatóak e fenti tünetek, a halál beállta tíz-tizenöt percen belül várható.
• 12800 ppm koncentráció néhány percen belül halált okoz.

Ez a gáz annyira mérgező tehát, hogy ha a lakásunk levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz.

Milyen gyakoriak Magyarországon a szén-monoxid-mérgezéses esetek?

Évente átlagosan 400 esetben riasztják a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit szén- monoxidmérgezéssel összefüggő esethez.

2012-óta növekszik a katasztrófavédelem műveletirányítási központjába érkezett „csendes gyilkossal” kapcsolatban a riasztások száma, ahol valamilyen mértékű mérgezést szenvedtek és emberek vesztették életüket a szén-monoxidtól.

A szén-monoxid-mérgezésről vagy annak gyanújáról szóló bejelentések száma - az érzékelők egyre elterjedtebb használata miatt - emelkedik, de ennek ellenére, még nagyon sok azoknak a személyeknek a száma aki szén-monoxidmérgezés miatt sérülést vagy enyhébb mérgezést szenvedtek.

A szén-monoxidriasztók használatának a száma nő, de sajnálatos módon még nem minden olyan háztartásban használják, ahol nyílt égésterű tüzelő,- fűtőberendezés üzemel, ezért évente több estben a szén-monoxidmérgezést szenvedett embereken már nem lehetett segíteni.

Hogyan keletkezhet otthon szén-monoxid és mit tehetünk ellene?

Mivel a szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, így tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba, pedig az év egészében jelenlévő veszélyről van szó. A szénmonoxid veszélyes mennyiségű feldúsulása a lakásban alapvetően három okra vezethető vissza:

1. Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása.
2. A nyílt lánggal égő berendezés levegő utánpótlása nem biztosított.
3. Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása, vagy a kéményseprés

Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása

A balesetek megelőzését úgy alapozhatjuk meg legjobban, hogy a tervezéssel, kivitelezéssel és az üzembe helyezéssel megfelelő szakembert bízunk meg. Soha ne becsüljük alá ezeket a feladatokat, a tervező, a tervek szerint eljáró kivitelező és az üzembe helyezéshez szükséges szakemberek gondos munkája garantálja a rendszerek biztonságos működését.

A nyílt lánggal égő berendezés levegő utánpótlása nem biztosított

A hőt termelő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. Egy köbméter földgáz tökéletes elégetéséhez például körülbelül tíz köbméter levegő szükséges. Azok a berendezések amelyek nyílt égésterűek, vagyis a szoba levegőjét használják az égéshez, szellőzőkön és az ajtók és ablakok légrésein keresztül juthatnak oxigénhez.

A fűtési költségek csökkentése miatt napjainkban igen népszerű a régi nyílászárók cseréje, és helyettük jól szigetelő ajtók, ablakok beszerelése. Az évszázadokon át használt fakeretes nyílászárók légrésein az égéshez szükséges levegő akadálytalanul áramolhatott be a lakótérbe. Az újonnan beszerelt, jól szigetelő nyílászárók légáteresztő képessége minimális, ezért jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége. Ha más módon nem biztosított a levegő pótlása, akkor a tüzelőberendezés gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség oxigénjét, és vákuum keletkezik. Így a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény - bármennyire megfelelő műszaki állapotú - nem képes az égésterméket elvezetni, szellőzése megfordul. Egyre tökéletlenebb égés alakul ki, és a szén-monoxid halálos mennyiségben való megjelenése csak idő kérdése.

Szellőzőrácsok letakarása

Gyakori, hogy a szellőzőrácsokat takarékossági szempontok miatt letakarják, ami roppant veszélyes. Fogadjuk meg a régi tiltó táblák tanácsait: a szellőzőnyílások eltakarása tilos és életveszélyes!

A mérgezéses esetek körülbelül egynegyede a fürdőszobában következik be, hiszen e helyiségek alapterülete és légtere jellemzően kicsi. A vízmelegítő, vagy a kazán működése során elhasználj a a helyiség levegőjét, ezért nagyon fontos a fürdőszoba megfelelő szellőzéséről gondoskodni. Ha letakarjuk a szellőzőt, máris életveszélyes állapotot teremtettünk.

A fürdőszobai gázüzemű készülék működésére jelentősen kihat az, ha a használatával egy időben a konyhában, vagy a mellékhelyiségben elszívó működik. Ebben az esetben ugyanis nem jut megfelelő mennyiségű levegő a fürdőszobai gázkészülékhez, visszaáramlik az égéstermék és fennáll a veszélye a szén-monoxid-szint megemelkedésének.

A szén-monoxid-mérgezés tehát több légmozgást előidéző épületgépészeti berendezés együttes használata miatt is kialakulhat!

Más épületgépészeti berendezések jelentősen ronthatják a tüzelőberendezések levegőellátását és az égéstermék elvezetését. A konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek szagelszívói, különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson belüli együttes üzemeltetése, a központi porszívó, a szárítós mosógép, a mobil klíma egyidejű működése mind szerepet játszhat a csendes gyilkos keletkezésében.

Ha az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal van felszerelve, ezek a berendezések együtt működtetése is képes megfordítani a kéményekben az áramlás irányát, ami ideális a szén-monoxid-keletkezésének. A kandallók kéményei ugyanilyen hatást fejtenek ki a gázzal üzemelő berendezések kéményeire (nem feltétlenül a kandalló termeli a szénmonoxidot, hanem a kandalló üzemeltetése során a gáztüzelő-berendezés kéményében fordul meg az áramlás iránya).

Egy lakásban tehát ezen épületgépészeti berendezéseket összességében kell kezelnünk, rendszerként kell rájuk tekintenünk, nem pedig mint egymástól független fűtő-, főző-, melegítő eszközökre. Az egyik akadályozhatja a másik levegő utánpótlását, együttes üzemeltetésük így halálos gázkoncentrációt is eredményezhet. Beszerzésük, felújításuk, az épület szellőzésére kiható átépítés során minden esetben konzultáljunk szakemberekkel.

Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása, vagy a kéményseprés

A lakásban lévő por és a pára szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit és gátolja az égéstermék elvezetését, ami szintén kedvez a szén-monoxid keletkezésének. Kifejezetten javasolt a gázfogyasztó-berendezéseket évente szakemberrel felülvizsgáltatni, ez egyébként a berendezések olcsóbb üzemeltetéséhez is hozzájárul.

A legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része a kémény. Amennyiben a kémény járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak miatt), akkor a helyiség levegőjét használó, lánggal égő berendezés égésterméke visszaáramlik a lakásba. Ha ez bekövetkezik, a lakásban lévő levegő szén-monoxid-koncentrációja drasztikusan megemelkedik.

A kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve (korrózió, fagy, dinamikus hőterhelés, lerakódások), emiatt az említett keresztmetszet-szűkületek előbb-utóbb óhatatlanul kialakulhatnak. Ezért elengedhetetlen a kémények rendszeres ellenőrzése, ezek során ugyanis a hibák felderíthetőek, megszüntethetőek, a tragédia pedig megelőzhető. A saját érdekünk tehát, hogy ne akadályozzuk a rendszeres kéményseprői ellenőrzést, felülvizsgálatot, szükség szerint a kémény tisztítását, és fogadjuk meg a szakember tanácsait.

Mit tegyünk, ha valaki szén-monoxid-mérgezést szenvedett?

Szén-monoxid mérgezés esetén több dologra is figyelnünk kell, ha a bajba jutottakon segítünk. A helyiségben vagy akár az egész lakótérben még mindig kimutatható lehet a mérgező gáz ezért azonnal hozzuk ki a bent tartózkodókat és ne lélegezzünk az érintett területen. A szabad levegőn helyezzük biztonságba a mérgezést szenvedett embereket, ájulás esetén pedig alkalmazzuk a stabil oldalfektetést. A lehető legrövidebb időn belül kérjünk szakszerű segítséget, értesítsük a katasztrófavédelmet és a mentőket az ismert segélyhívó számokon. Amennyiben lehetőségünk van a tüzelő-fűtő berendezés biztonságos lekapcsolására, a szellőztetésre és a gázrendszer főcsapjának elzárására, ezeket is tegyük meg.

Ha valaki magán érzi a szén-monoxid-mérgezés tüneteit, azonnal menjen a szabad levegőre, és tárcsázza a 112-es segélyhívó számot.

Milyen tüzelőberendezést vásároljak?

Új tüzelőberendezések kiválasztása során célszerű a külső levegőt közvetlenül használó, a helyiségek légterétől függetlenül üzemeltethető, zárt égésterű berendezéseket előtérbe helyezni. Ilyenek és szakszerű égéstermék-elvezetők használata esetén gyakorlatilag kizárhatjuk a szén- monoxid megjelenését.

Hogyan tudhatom száz százalékos biztonságban az otthonon a szén-monoxiddal szemben?

Ha minden óvintézkedést megtettünk, tehát a berendezéseinket, épületgépészeti rendszerünket műszakilag megfelelő állapotban tudjuk, biztosított ezek levegő utánpótlása, tisztában vagyunk az együtt üzemeltetés veszélyeivel, valamint beengedtük a kéményseprőt a lakásba, akkor megfelelő biztonságban tudhatjuk magunkat, szeretteinket és háziállatainkat. Azonban, még ez sem zárja ki egy hirtelen meghibásodásból fakadó szén-monoxid-mérgezés veszélyét.

Ha növelni akarjuk a biztonságunkat, akkor érdemes szén-monoxid-érzékelőt vásárolni.

Milyen szén-monoxid-riasztót vásároljak?

Érzékelőt csak megbízható forrásból, műszaki cikkeket forgalmazó üzletben szabad vásárolni. Vásárlásnál keressék a magyar nyelvű használati utasítással rendelkező és megfelelő minőségű készülékeket. A néhány ezer forintos érzékelők megbízhatósága jellemzően nem megfelelő, ezek hamis biztonságérzetet keltenek bennünk.

A szén-monoxid-érzékelők tehát csak akkor tudják betölteni funkciójukat, ha megbízható típust szerzünk be, és azt a gyártó előírásainak megfelelő helyre és megfelelő módon telepítjük. Fontos tudni, hogy ezeknek érzékelőknek is van szavatossági idejük. Javasolt az eszközt kétévente megfelelő tanúsítványokkal rendelkező laboratóriumban bevizsgáltatni. A szén- monoxid-érzékelők ellenőrzését soha ne végezzék el otthon. Egy kipufogóhoz tartott, vagy cigarettafüsttel lefújt érzékelő jelez ugyan, ám olyan terhelést kap a „házi teszt” során, hogy az a további biztonságos működésre, életmentésre alkalmatlan. Az érzékelők élettartama (általában 5 év) lejárata előtt le kell cserélni.

Az alábbi honlapon ellenőrizheti, hogy melyek a megfelelő minősítéssel rendelkező szén- monoxid érzékelők:

https://katasztrofavedelem.hu/33883/szen-monoxid-erzekelok

Megéri a szén-monoxidriasztó-készülék használata

A katasztrófavédelemhez a mérgező gázzal kapcsolatban beérkező segélyhívások évről évre növekvő számából is jól látható, hogy egyre többen használnak szén-monoxid-érzékelőt Magyarországon. Tavaly például azokban a lakásokban, ahol volt érzékelő, nem történt haláleset. 2016-ben több mint 502-en szenvedtek mérgezést. Azokban az ingatlanokban, ahol nem volt érzékelő 336 fő közepes, vagy súlyos szén-monoxidmérgezést és mindössze 103 fő szenvedett enyhe szén-monoxidmérgezést ott, ahol volt telepített érzékelő.

Azokban az ingatlanokban ahol működő szén-monoxidriasztó készülék volt nem történt
halálos kimenetelű szén-monoxidmérgezés!

Baleset adódhat abból is, ha az érzékelőt nem a megfelelő helyre telepítik, lemerült benne az elem, lejárt a szavatossága, de abból is, ha rossz minőségű készüléket vásároltak. A statisztikai adatokból jól látszik, hogy egy érzékelő megvásárlása biztosan megtérülő beruházás, a gondosan megválasztott, jó helyre telepített szén-monoxid-érzékelő életet menthet. A katasztrófavédelem 2012-ben hozta létre az Országos Tűzmegelőzési Bizottságot, amely az egyik legfontosabb feladatának tekinti a lakosság szén-monoxid-mérgezés témakörében történő széles körű tájékoztatását.

Szén-monoxid a garázsban

Hasonló veszélyforrást okozhat a gépjárművek zárt térben (garázs, mélygarázs, alagút) történő üzemeltetése. Kerüljük tehát az ilyen helyeken való huzamos tartózkodást, a járművet csak a feltétlenül szükséges ideig járassuk és ha van ilyen, figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését.

Összegzés

• Gondoskodjon arról, hogy a kéményseprők a rendszeres ellenőrzést elvégezhessék, a feltárt hiányosságok megszüntetésével együtt járó költségeket ne tekintse feleslegesnek, az a biztonság alapfeltétele!
• Rendszeres időközönként vizsgáltassa meg, hogy tüzelőberendezései megfelelőek!
• Körültekintően üzemeltesse tüzelőberendezéseit, mindig gondoskodjon megfelelő levegő-utánpótlásról!
• Használjon szén-monoxid-érzékelőt, válasszon megfelelő típust és tartsa be a gyártó előírásait!

Napelemek megfelelő kivitelezésével kapcsolatos tájékoztató a beruházóknak,
lakásszövetkezeteknek.

Napjainkban a napelemes rendszerek használata nagyon elterjedt. A napelemek kivitelezésével kapcsolatosan a tűzvédelem is fogalmaz meg biztonsági előírásokat, amelyeket a kivitelezőknek be kell tartani a biztonságos működés érdekében.

A tűzvédelmi előírásokat az 54/2014 BM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat határozza meg.

A napelemmodulok közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi tűzeseti lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani.

A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni, vagy a tűzeseti főkapcsolónak kell működtetnie azt.

A kapcsolónál a rendeltetésére utaló feliratot, piktogramot kell elhelyezni.

Nagyon fontos tudni, hogy a napelem rendszer egyes részegységei a leválasztást, lekapcsolást követően is feszültség alatt maradnak, egy esetleges káresemény, tűzeset során a társasházban tartózkodókat halálos áramütés is érheti.

Abban az esetben, ha az épület homlokzatán helyezik el a napelemet, az épületre vonatkozó homlokzati tűzterjedési határértéket kell teljesíteni.

A napelem kivitelezésével kapcsolatosan a 7.5:2022.06.13. számú, villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem Tűzvédelmi Műszaki Irányelv ad tájékoztatást, ami az alábbi linken elérhető:

https://www.katasztrofavedelem.hu/213/tuzvedelmi-muszaki-iranyelvek

A napelemek kivitelezésével kapcsolatosan javasoljuk, hogy amennyiben napelem kivitelezésére kerülne sor, a kivitelezőt tájékoztassák, hogy hatóságunkkal minden esetben egyeztetni szükséges a kivitelezés megvalósulásával kapcsolatosan. A kivitelezővel történő egyeztetés azért nagyon fontos, hogy az esetlegesen a kivitelezés során jelentkező hibákat elkerülhessük, a jogszabályban meghatározott követelményeket betarthassuk és az esetleges a későbbiekben felmerülő helyreállítási költségek ne a lakókat és a lakásszövetkezeteket terheljék.