Városinformáció

A szabadtéri égetéssel kapcsolatosan főszabály, hogy tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabály külön megengedi.
Háztartási hulladékot (műanyagot, gumit, stb.) égetni sem belterületen, sem külterületen nem szabad, még tüzelő, - fűtőberendezésben elégetni is TILOS!

A szabadtéri tűzgyújtás szabályaival kapcsolatosan külön kell szólnunk a szabadtéri tűzgyújtásról, úgy mint a kerti grillezésről, bográcsozásról, valamint a szabadtéri égetésről, mint például a kerti hulladékok megsemmisítésének szigorú szabályairól.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) szintén általános tilalmat határozott meg a szabadtéri égetés vonatkozásában. A tiltás alól kizárólag más jogszabály eltérő rendelkezése esetén lehet eltérni (pl.: önkormányzati rendelet, vágástéri hulladék égetése, növény egészségügyi okok, stb.)
Belterületen növényi hulladékot égetni csak abban az esetben lehet, ha van erre vonatkozó önkormányzati rendelet, és akkor is a rendeletben meghatározott időpontokban és feltételek mellett. Ezzel kapcsolatosan tájékoztatást szükséges kérni a települési önkormányzatoknál.

Külterületen az irányított égetés végzését ha azt jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.
Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni a következő e-mail címen:
szabolcs.titkarsag@katved.gov.hu
Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani.
Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt nem jelenthet. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

A tarlóégetésre további előírások vonatkoznak:
A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel, a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos! A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani. Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni. A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

Nem csak akkor gyújtunk persze szabadtéren tüzet, ha égetni akarunk, hanem akár, egy kerti grillezés során is. Az otthoni sütés-főzés, bográcsozás, vagy akár az erdőben, a kijelölt tűzrakóhelyeken történő tűzgyújtás természetesen továbbra is megengedett, viszont itt is ügyelni kell az alapvető tűzvédelmi szabályok betartására. Fontos, hogy a szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül! Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról, vízről, homokról! Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám! Hasonlóan fontos, hogy csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani! A tűzrakás helyének kiválasztásakor is körültekintőnek kell lennünk, hogy ne legyenek a közelben könnyen lángra kapó éghető anyagok, legyen az akár ruhanemű, száraz avar, gallyak, vagy hulladék. Arra is ügyelni kell, hogy szeles időben ne gyújtsunk tüzet, hisz ilyenkor a lángok könnyen továbbterjedhetnek.
Tűzgyújtási tilalom elrendelésekor
A szabadtéri tűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól, a száraz és szeles időjárás megfelelő feltételeket teremt kialakulásukhoz, továbbterjedésükhöz. Erdőtűzveszélyes időszakban a földművelésügyi miniszter (országos szinten), illetve az erdészeti Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatóság (területi szinten) tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben - beleértve a kijelölt tűzrakóhelyeket is -, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül tilos tüzet rakni
Tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.

A szabadtéri tüzek kialakulását a legtöbb esetben az emberi hanyagság, gondatlanság eredményezi. Nem csak a jogszabályok megszegésével és a szándékos égetéssel idézhetünk elő tüzet, hanem egy apró figyelmetlenség is tragédiához vezethet. Egy rossz helyen eldobott gyufa, egy el nem oltott cigarettacsikk rengeteg kárt okozhat a természetben, de hasonlóan veszélyes lehet az is, ha a hulladékokat nem a kijelölt helyre dobjuk el.

A tavaszi-nyári időszakban a katasztrófavédelem folyamatosan ellenőrzi a szabadtéri égetésekkel kapcsolatos szabályok betartását. Amennyiben a tűzvédelmi előírások megszegése tüzet, illetve robbanásveszélyt idéz elő a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező, melynek összege több százezer forintig is terjedhet.
Tűzgyújtási tilalommal és erdőtüzekkel kapcsolatos további információkért keresse fel a BM OKF, vagy a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság oldalait (www.erdotuz.hu).
Az embertársaik, anyagi javaik, környezetük védelme és biztonsága érdekében mindenki tartsa be a szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó szabályokat!

Tájékoztató a szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályairól

2020.01.22-töl

225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
(2) Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a tűzoltóság állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartam.
(4) A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyű katasztrófavédelmi szert" vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.
225/A. § (1) A szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy7 ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.
(2) Az égetés csak úgy7 végezhető, hogy7 az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
(3) Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást. izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
226. § (1) Ha azt jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.
(2) Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez Írásban be kell jelenteni
(3) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani.
(4) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
(5) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan at kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
227. § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg töiténő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
I
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 meter szélességben körül kell szántam vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadnasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védösávot kell szántással vagy7 tárcsázással biztositam.
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
I
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott
személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy7 mezőgazdasági vontatót ekével vagy7 tárcsával a
helyszínen készenlétben kell tartani.
(2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1) bekezdés
szabályait kell alkalmazni.
228. § (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán
annak kezelője köteles a szélső vasúti vágányiengelytöl merve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől
mérve legalább 3 méter széles védösávot kialakítani.
(2) A védösávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartam.
(3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.