hétfő, március 25, 2019
Betûméret

Hírek

Hírek

A nyár a rendezvények legfrekventáltabb időszaka. A rendezvények biztonságos megszervezése és lebonyolítása érdekében fontos megismerni és alkalmazni a vonatkozó tűzvédelmi követelményeket.

A rendezvények tűzvédelmi követelményeit alapvetően, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet és az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. A szabadtéri rendezvények a hivatkozott rendeletek értelmében lehetnek engedélykötelesek, illetve bejelentés kötelesek.

Engedélyköteles:

Azok a rendezvények, amelyek a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) hatálya kiterjed, melyek csak rendezvénytartási engedély birtokában tarthatók.

Ezek azon rendezvények amelyeket

-         az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, építményen, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben tartanak;

-         a szabadban tartanak és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja.

Nem tartozik a Korm. rendelet hatálya alá:

-          a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények;

-          a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések;

-          a vallási közösségek;

-          a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények;

-          a közoktatási intézményekben, az intézmény által szervezett rendezvények.

A zenés, táncos rendezvény rendezvénytartási engedélyét, többek között a tűzvédelmi szakhatóság bevonásával, a rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője engedélyezi.

A rendelkezésre álló ügyintézési határidő: 20 nap. (amely nem tartalmazza a szakhatóságok ügyintézési határidejét)

A Korm. rendelet a rendezvények megtartásával kapcsolatban az alábbi fontosabb tűzvédelmi követelményeket támasztja:

Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be.

Az engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat, a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, a zenés, táncos rendezvény megnevezését, a kapcsolódó szolgáltatások megnevezését, a kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot, a biztonsági tervet, amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot, az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot.

A biztonsági terv tartalmazza a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét, rendkívüli esemény esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét, a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását, a biztonsági személyzet létszámát, az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást, valamint viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet.

A rendezvény szervezője felel a biztonsági tervben és a vonatkozó tűzvédelmi előírásokban meghatározott rendelkezések megtartásáért, szükséges esetben gondoskodik a rendezvény felfüggesztéséről.

A biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel.

Azon, a Korm. rendelet hatálya alá tartozó szabadtéri zenés, táncos rendezvények, ahol a 10. 000 főt, vagy a 20. 000 m2-nél nagyobb területet meghaladó, épületen kívüli területen tartanak meg „kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvényeknek” minősülnek.

Ezen rendezvények esetében a fentieken túl az alábbi követelményeket is teljesíteni kell:

A tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentáció kiürítésre, menekítésre vonatkozó nyilvánosságra hozható kivonatát a rendezvény szervezője tájékoztatásként a rendezvény megjelenítésére használt honlapon elektronikusan letölthető formában közzéteszi.

A helyszínen a menekülés biztosítását szolgáló - rendezvény miatt telepített - villamos táplálású berendezések tartalék energiaellátását a szabadtéri rendezvény területének kiürítéséhez szükséges ideig, de legalább 30 percen át biztosítani kell.

A szabadtéri rendezvények műsorszámaival érintett területén legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőket kell telepíteni elsődlegesen a rendezvény résztvevőinek biztonsági tájékoztatása céljából, arra alkalmas helyeken.

A résztevők biztonsága érdekében léptékhelyes alaprajzokat kell elhelyezni a rendezvény területén, amelyen a menekülést és eligazodást segítő rajzi elemeket, menekülésre figyelembe vett útvonalat fel kell tüntetni.

A rendezvény szervezőjének irányítási pontot kell létrehozni, amelyen keresztül a rendezvény szervezője biztosítja a kommunikációs és tömegtájékoztatási lehetőséget. Az irányítási ponton 2 db 55A, 233B, C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

A rendezvény időtartama alatt a szükséges oltóvizet és annak kivehetőségét a legveszélyeztetettebb helyszín védelme érdekében a rendezvény szervezőjének kell biztosítania. A szükséges oltóvíz mennyiségét, helyét és követelményeit adott rendezvényre vonatkozóan egyedileg - egyeztetés keretén belül - az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg.

Bejelentés köteles:

A bejelentés köteles rendezvények nem taroznak a Korm. rendelet hatálya alá, ellenben a szabadtéri rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény kezdetének időpontja előtt tíz nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóságnak (katszrófavédlmi kirendeltség) eljuttatni.

A bejelentés köteles rendezvények tűzvédelmi követelményeit az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: BM. rendelet) határozza meg.

Szabadtéri rendezvény:

A BM. rendelet értelmében szabadtéri rendezvény: az 1.000 főt vagy az 5.000 m2 területet meghaladó, épületen kívüli területen megtartott szervezett esemény, ide nem értve a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket.

A szabadtéri rendezvényekre a vonatkozó főbb tűzvédelmi előírások:

A szabadtéri rendezvény területén a menekülés irányát - a napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén - világító menekülési biztonsági jelekkel kell jelölni. A jelölések, biztonsági jelek legkisebb mérete 1200 x 600 mm. A közlekedési útvonalak megvilágítását biztosítani kell.

A szabadtéri rendezvény területének minden pontjáról a kiüríthetőséget - a várható legnagyobb létszámot alapul véve - biztosítani kell oly módon, hogy az adott pont 40 méteres körzetét az ott tartózkodók 4 percen belül maradéktalanul el tudják hagyni. A szabadtéri rendezvény területén menekülésre figyelembe vett útvonal szabad szélessége legalább 2,5 méter kell, hogy legyen.

A szabadtéri rendezvény alatt a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzetet, de legalább minden megkezdett 200 fő résztvevőre 1 főt kell biztosítani, melynek meglétéért a rendezvény szervezője felel. Ha a rendezvényen jellemzően menekülésben korlátozott személyek jelenléte várható, akkor a rendezvény alatt minden megkezdett 100 fő résztvevőre legalább 1 fő biztonsági személyzetet kell biztosítani.

Ha a szabadtéri rendezvény területén telepítenek legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőt, azon a rendezvény területének menekülésre figyelembe vett útvonalait, biztonsági tájékoztató pontjait be kell mutatni legalább a rendezvény, koncert megkezdése előtt, szünetében és a végén. Ha nem telepítenek, akkor a hangosító rendszeren, berendezésen vagy villamos hálózattól független hangosító eszközön keresztül kell megtenni az előírt tájékoztatást. Ha hangosító rendszer nem kerül kiépítésre, akkor a szabadtéri rendezvény területét és adottságait figyelembe véve minden megkezdett 3000 m2 területre legalább 1 db villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani.

A szabadtéri rendezvény megközelítésére és annak területén a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas utat kell biztosítani.

Szabadtéri rendezvényen a színpad védelmére minden megkezdett 50 m- után 1 db 34A teljesítményű, az öltözők, raktárak védelmére minden megkezdett 50 m2 után 1 db 34A teljesítményű, a vendéglátó és kereskedelmi egységek védelmére minden megkezdett 100 m2 után 1 db 34A, 183B C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

A színpad alatt tárolni, raktározni tilos.

A szabadtéri rendezvény ülőhelyekkel tervezett nézőterén - a padok kivételével - csak a padlóhoz, a talajhoz vagy egy-egy soron belül egymáshoz rögzített ülőhelyekkel alakítható ki. Az ülőhelyek esetében alkalmazott lépcsők, közlekedők legkisebb szabad szélessége 1,10 méter, a szektorokat elválasztó lépcsők, közlekedők esetében 2,10 méter.

A felvonulás- vagy verseny jellegű szabadtéri rendezvények esetén a szabadtéri rendezvényekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok csak a gyülekezési pontok esetében alkalmazandók.

A fent felsorolt követelményeket a rendezvény szervezője köteles megtartani és a biztonsági intézkedéseket írásban meghatározni, amelyet a rendezvény kezdetének időpontja előtt tíz nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóságnak eljuttatni.

Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár:

A művelődési, sport- és oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre, valamint az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sportrendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény felelős szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából a tűzvédelmi hatóságnak megküldeni.

A rendezvény felelős szervezőjének által írásban készített biztonsági intézkedésben az alábbiakat kell tartalmaznia:

A kiürítési számítást, a rendezvény helyszínén a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítési útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat jelölő, a menekülésben korlátozott személyek tervezett elhelyezését és létszámát tartalmazó méretarányos helyszínrajzot, a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait, a tűz esetén szükséges teendőket és a tűz jelzésének és oltásának módját. Továbbá biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével, számítás alapján kell méretezni.

A tűzvédelmi hatóság a rendezvények megtartását megtilthatja, a rendezvények azonnali befejezését rendelheti el, ha az írásban meghatározott vonatkozó tűzvédelmi előírások, biztonsági intézkedések nem garantálják megfelelően a rendezvényen tartózkodók biztonságát, vagy nem tartják be azokat.

A tűzvédelmi szabályok betartása közös érdek, ezért a katasztrófavédelem kéri a rendezvények szervezőit, a szervezésben részt vevőket, biztonsági személyzetet, hogy maradéktalanul tegyenek eleget jogszabályi kötelezettségeiknek, hogy az állampolgárok élete és testi épsége ne kerüljön veszélybe.

Az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségek a rendezvények tűzvédelmi követelményei ügyében felmerült kérdések egyeztetésére a konzultáció lehetőségét biztosítják.

A nyári betakarítási munkákra kellő körültekintéssel kell felkészülni, ezért különösen fontos a munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratás, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza.

A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak olyan erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát az üzemeltető elvégezte, és el van látva legalább 1 darab 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. Ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni.

A gép kezelője munkavégzés előtt, után és a munkavégzés szüneteiben köteles a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni, szükség esetén megtisztítani.

A tartalék üzem- és kenőanyagot a járműtől, géptől, kazaltól, gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

A járműveken, gépeken olyan javítás, karbantartás, amely nyílt láng használatával vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és rostnövénytároló területén nem végezhető.

Munkaszünet idején a gcpct, járművet a lábon álló kalászos terménytől, tarlótól, kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha ez nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell ezeket elhelyezni.

Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.

A gépek kezelője üzemeltetés közben nem hagyhatja el azokat.

A szalmaösszehúzást, kazalozást végző gép az összehúzott szalmát, kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy égésterméke vagy annak csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A gépeket a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.

Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

Az aratást lehetőleg közút, illetve vasútvonal mentén kell először elvégezni. A learatott terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.

Dohányozni gabonatáblán még a járművek, gépek vezető fülkéiben is tilos.

Az aratás idején a gabonatáblától legalább 15 méter távolságra lehet dohányzóhelyet kijelölni,

éghető anyagtól, növényzettől mentes területen, és ott megfelelő mennyiségű vizet kell elhelyezni.

Az összerakott kazal, szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező robbanásveszélyes építménytől legalább 200 méter, egyéb építménytől legalább 100 méter, vasúti vágányoktól legalább 100 méter, közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani.

Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.

A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lévő kazal az előző sorban lévő két kazal közé kerüljön.

A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.

A mezőn összerakott kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.

Dohányozni szélcsendes időben a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.

A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg.

A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.

Kérem Igazgató Asszonyt, hogy a fentiekben foglalt tűzvédelmi szabályokat minél szélesebb körben terjessze, és hívja fel a gazdálkodók figyelmét, hogy a betakarítási munkák végzését a tűzvédelmi hatóság fokozottan ellenőrzi, a tűzvédelmi szabályok megszegőivel szemben pedig tűzvédelmi bírságot szab, szabhat ki.

Amennyiben az Ön által képviselt szervezet a gazdálkodó tevékenységet folytatók, vagy magánszemélyek részére bármilyen fórumot, értekezletet tart, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a továbbiakban is szívesen áll rendelkezésükre a tűzvédelem területén.

Az adott fűtési szezonban keletkezett magas számú kéménytűz káresemény valamint szén- monoxid mérgezés okán a Fehérgyarmati Katasztrófavédelmi Kirendeltség az illetékességi területén lévő településeken a fűtési szezon végeztével a megelőzés jegyében lakossági tájékoztatást kíván közre adni.

Aratási, betakarítási munkákkal kapcsolatos tüzek megelőzése Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról alapján az alábbiakat kell betartani 109. Aratás

221.  § (1) A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.

(2)   A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.

(3)  Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.

(4)  Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

110.  Szérű, rostnövénytároló, kazal

222.  § (1) A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező

a)  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,

b)  egyéb építményektől legalább 100 méter,

c)  vasúti vágányoktól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 méter,

d)  közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és

e)  nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter

tűztávolságot kell tartani.

(2)  Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány­szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.

(3)  A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.

(4)  A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.

(5)  A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.

223.  § Dohányozni szélcsendes időben a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.

224.  § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg.

(2)  A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.

112.  A mezőgazdasági erő- és munkagépek

229.   § (1) A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.

(2)   Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó­vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.

(3)   A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

(4)   Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

(5)    Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.

(6)   Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.

(7)   Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.

230.   § (1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.

(2)   A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.

(3)   Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

113.A terményszárítás szabályai

231.   § Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.

111.  A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai

225.   § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

(2)   Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.

(3)   Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

(4)   A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.

226.   § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

(2)  Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza

a)   a kérelmező nevét és címét,

b)  az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,

c)  az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

d)   az irányított égetés indokát,

e)  az égetéssel érintett terület nagyságát,

f)   az égetés folyamatának pontos leírását,

g)   az égetést végző személyek nevét, címét,

h)  az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,

i)  a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és

j)a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

(3)  A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.

(4)  A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

(5)  Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.

(6)  Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(7)  Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

227.   § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

a)   a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

b)  a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,

c)  tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

d)  a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

(2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

228.   § (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.

(2)  A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.

(3)  A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.


Tűzoltó készülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek (6/1990. (IV.12.) KöHÉM

rendelet

107. § (1)— Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege

a)  meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg 1 db legalább 6 kg-os

b)  meghaladja a 12 000 kg-ot 1 db legalább 12 kg-os vagy

2 db legalább 6 kg-os A, B és C tűzosztályú]) tüzek oltására alkalmas, szabványos2), por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.

(5)    A porral oltó tűzoltó készüléket függőlegesen vagy a függőlegestől legfeljebb 15 fokos szöggel eltérő helyzetben kell a járművön készenlétben tartani.

A nemzeti Fejlesztési Minisztérium idén tízedik alkalommal hirdette meg a Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely pályázatokat. A közlekedésért felelős tárca az elismerésekkel arra ösztönzi az önkormányzatokat és a munkahelyeket, hogy a megfelelő infrastuktúra kialakításával, szemléletformálással tegyék lehetővé, biztonságossá és vonzóvá a környezetbarát kerékpáros közlekedést a lakosoknak, munkavállalóknak és ügyfeleknek.

Vásárosnamény kitűnő adottságokkal rendelkezik a kerékpárosok számára. A városközpontból kiinduló töltéskoronán kiépített, kiváló minőségű kerékpárutak hosszan behálózzák a vidéket, ugyan így a három városrészt összekötő kerékpárutakon is biztonságosan kerékpározhatunk így nem volt kérdés, hogy az előző két évhez hasonlóan ismét pályáztunk a „Kerékpárosbarát Település 2016” címre. A személyes ellenőrzést követően városunk idén is büszkén viselheti ezt a címet.

A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére 2016. május 20-án Nyíregyházán, a Városháza Dísztermében került sor.

Eseménynaptár

Március 2019
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

Cím: 4800 Vásárosnamény
Tamási Áron u. 1.
Tel/Fax.: (06-45) 470-022; 470-035; 470-225
E-mail: hivatal@vasarosnameny.hu

Hivatali ügyfélfogadás
Hétfő: 8:00 - 12:00 | 13:00 - 16:00
Kedd: NINCS ÜGYFÉLFOGADÁS
Szerda: 8:00 - 12:00 | 13:00 - 16:00
Csütörtök: 8:00 - 12:00
Péntek: 8:00 - 12:00

 

Térítési díj befizetés és ügyintézés
Hétfő: 9:00 - 11:45 | 12:45 - 16:00
Kedd: NINCS ÜGYFÉLFOGADÁS
Szerda: 9:00 - 11:45 | 12:45 - 16:00
Csütörtök: 9:00 - 11:45 | 12:45 - 16:00
Péntek: 9:00 - 10:00

 

Vásárosnaményi Járási Hivatal Kormányablak Osztály

Cím:4800 Vásárosnamény, Tamási Á. u. 1.
Tel: 45/795-079 Fax:45/795-080 (az ügyintézők melléken érhetőek el)
Időpontfoglalás: személyesen, telefonon, interneten (magyarorszag.hu)

Nyitvatartás
Hétfő: 7:00 - 17:00
Kedd: 8:00 - 16:00
Szerda: 8:00 - 16:00
Csütörtök: 8:00 - 18:00
Péntek: 8:00 - 16:00

(16 óra után csak bankkártyás fizetésre van lehetőség)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL VÁSÁROSNAMÉNYI JÁRÁSI HIVATAL
további elérhetőségei, egyébb információk

Top Free Bets Bonuses view here.

xmlns:og="http://ogp.me/ns#" xmlns:fb="http://ogp.me/ns/fb#"