Minden évben több haláleset is bekövetkezik szén-monoxid mérgezés miatt, amely megelőzhető lenne a fűtőberendezések, kémények rendszeres karbantartásával, ellenőriztetésével, valamint szén-monoxid érzékelő felszerelésével.

A szén-monoxid (CO) a tökéletlen égéskor keletkező melléktermék. A nem megfelelően működő kéményből az égéstermék (füstgáz) visszaáramolhat a lakásba, illetve a nem kellően tömör kályhákból, kandallókból, füstcsövekből, az elszennyeződött fürdőszobai átfolyós vízmelegítőkből közvetlenül is bejuthat a lakótérbe. Mivel a szén-monoxid színtelen, szagtalan, érzékszerveinkkel lehetetlen észrevenni. A mérgezés kezdeti tünetei a hányinger és a fejfájás, azonban szervezetünk nem minden esetben ezekkel a tünetekkel reagál, márpedig a szén-monoxid jelenlétének késői felismerése könnyen tragédiához vezethet.

A megelőzés érdekében

• a kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani.
• Ne tömítsük el a régi nyílászárókat, ne takarjuk el a szellőzőket!
• Ne próbáljuk magunk, szakember nélkül javítani a kéményt vagy a fűtőberendezést, mert ahhoz speciális szerszám, alkatrész, kellő szakismeret szükséges.
• Ha zárt helyen gázszagot vagy szúrós, fojtó égéstermék-szagot érzünk:
  • azonnal szellőztessünk (kereszthuzat a leghatásosabb),
  • zárjuk el a gázvezeték főelzáró szerelvényét,
  • ne használjunk szikrát okozó készüléket, eszközt (villanykapcsoló, telefon, gyufa stb.)
  • hagyjuk el a helyiséget,
  • kintről telefonon értesítsük a gázszolgáltatót!
• Ha fejfájást, émelygést érez:
  • szellőztessen,
  • zárja el az égéstermék-visszaáramlást okozó készüléket,
  • menjen szabad levegőre!

A kéménytűz a tűzeseteknek egy sajátos fajtája. Optimális esetben az égéstermék a kéményen keresztül távozik, azonban ha nem megfelelő a kémény kialakítása, vagy elmaradt annak tisztítása, karbantartása, a korom megtapad a kémény falán, a lecsapódó párával vegyülve kátrány keletkezik, és ez a lerakódás az intenzívebb fűtés megkezdésekor a 480 °C-ot elérve izzani, égni kezd, és bekövetkezik a kéménytűz. Jellegzetes, hullámzó hang jelzi, hogy beindult a kéményben az izzás, az égés, amely során a hőmérséklet akár az 1000 °C-t is elérheti.

Ebben az esetben az első teendő, hogy a tűzoltóságot haladéktalanul értesítsék, a tüzelőberendezés szellőzőnyílásait lezárják, majd a kémény felületéről minden éghető anyagot – képet, falburkoló anyagot – távolítsanak el. A kéményt tejes hosszában, egészen a padlásig ellenőrizni kell. A rendkívül magas hőmérséklet miatt lényeges, hogy a kémény valamennyi tisztítónyílása zárva maradjon. A kéménytűz eloltása érdekében nem szabad vízzel beavatkozni.

Tűzveszélyt jelent, hogy a régi épületek felújítása során sokszor nagy teljesítményű fűtőberendezést szereltek be fagerendás házakba, és amikor az új, nagy hőt termelő kályhával befűtenek, a fagerendák beizzanak, és az így keletkező tűz átterjed a födémre és a tetőszerkezetre is. Szintén régi építésű házaknál fordul elő, hogy a téglakéményt csak a padlásig építették meg, onnan fém vagy eternit csővel vezették ki az égésterméket. Erőteljes fűtés esetén ez is a tetőszerkezet izzásához, kigyulladásához vezethet. Az öregebb házaknál a béléscső nélkül épített kémények is tüzet okozhatnak.

Nem kifejezetten a fűtőberendezések által okozott tüzekhez tartozik, de történt már olyan eset a fűtési szezonhoz kapcsolódóan, hogy a ház tulajdonosa a kályhából a salakot éghető anyagból készült edénybe öntötte, az lángra kapott, és a tűz a melléképületet, majd az egész családi házat lángba borította.

Hogyan előzhető meg a veszély?

A kémény nem éghető anyagból készülhet, ellenkező esetben nagyon szigorú nemzetközi normáknak is megfelelő módon lehet csak kialakítani. A kémények használatának engedélyezését jelenleg a kéményseprő közszolgáltatók végzik, míg a gázzal működő fűtőberendezések esetében a gázszolgáltatók adják ki a működtetéshez szükséges engedélyt. Kizárólag kifogástalanul működő kéményt szabad használni, amelynek járatába nincs éghető anyag beépítve, illetve amelynek tisztítását és ellenőrzését minden évben elvégeztették. Az égésterméket füstcsövekkel elvezető készülékek esetében tökéletesnek kell lennie a csövek állapotának, azok illeszkedésének, és a falhoz történt rögzítésének. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.

Épületen belül különösen fontos gondoskodni a tüzelő-, fűtőberendezéseknek helyet adó helyiségek levegőpótlásáról, a helyiség szellőztetéséről. Ennek ne legyen akadálya télen a néhány percig beáramló hideg levegő! A szellőztetés elmulasztása a lakásban CO felhalmozódáshoz és tragédia bekövetkezéséhez vezethet.

Tapasztalatok alapján problémát jelentenek az újból üzembe helyezett kémények, a hétvégi házak, a melléképületek kéményei, illetve az, amikor egy-egy átalakítást nem megfelelően terveznek meg és kiviteleznek. Előfordul, hogy engedélyezés nélkül bekötnek többféle fűtőberendezést – gázkészüléket és szilárd tüzelésű kályhát – egy házban, és mivel a kályhának erősebb a huzata, a gázkészülék kéményéből visszaáramoltatja a szennyezett levegőt. Erre a hibára az elmúlt időszakban több példa is volt.

Amennyiben korábban nem használt kéményt ismét üzembe kívánnak helyezni, azt csak a kéményseprők által végzett vizsgálat után tegyék! A füstelvezető rendszer felülvizsgálatának lehetőségét a kéményseprő közszolgáltató részére minden évben biztosítani kell, az esetleg tapasztalt hiányosságokat ki kell javítani vagy javíttatni, addig a kéményt használni nem szabad. A kéményseprő szolgáltatót ne tekintse ellenségnek, hiszen az Önök biztonsága érdekében szeretné a kéményt ellenőrizni!

A gázzal üzemelő készülékeket ajánlott a gyártó előírásainak megfelelően szakemberrel ellenőriztetni, karbantartatni.

Berendezések a biztonságunkért

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelezettségévé teszi a helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén

1. a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló,
2. b) a vendégéjszaka eltöltésére használt,
3. c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló,
4. d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló,
5. e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére köteles, ha a tüzelőberendezés közösségi térben vagy azzal légtér-összeköttetésben lévő helyiségben van.

Továbbá a helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeztek el.

A szén-monoxid érzékelőknek több típusa ismert. Ezek a légtérbe került veszélyes mennyiségű szén-monoxid jelenlétét képesek jelezni, alkalmazásukkal tovább növelhetjük otthonunk biztonságát.

Csak megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelőt vásároljanak!

A hatósági vizsgálattal érintett szén-monoxid érzékelők pozitív               és negatív listája elérhető a

   Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján

      (http://www.nfh.hu/szenmonoxid_lista)

Lehetőség szerint a tüzelő-fűtő berendezés közelében helyezzen el szén-monoxid érzékelőt, annak működését rendszeresen ellenőrizze, a szükséges karbantartásokat (elemcsere, tisztítás) végezze el!

A fentiek betartása esetén a tűzesetek megelőzhetők, elkerülhetők.

Az ebzárlat ideje alatt minden kutyát és macskát a tartási helyén úgy kell tartani, hogy azok onnan ki ne szökhessenek, szabadon ne kóborolhassanak.

A vakcinázással érintett területen kutyák csak pórázon vezetve, szájkosárral tartózkodhat.

Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező vadászebek, a fegyveres erők és fegyveres testületek ebei, a katasztrófa-mentő ebek, a segítő és terápiás ebek, valamint a látássérült embereket vezető ebek rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk Idejére mentesülnek a korlátozó intézkedés alól.

Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező pásztor ebek állatok terelésére, illetve őrzésére a legeltetésre használható területen alkalmazhatók.

A település belterületén a kóbor állatok befogásáról és elhelyezéséről a település önkormányzatának kell gondoskodni.

Az ebzárlat alatt befogott, kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat időtartamára.

A legeltetési tilalom ideje alatt az állatok legeltetését a lakott településen belül az erre kijelölt helyen, ilyen hely hiányában a lakott település határától számított 1000 méteren belül kell megszervezni.

Az állatok vándorolva történő legeltetése tilos)

Az állandóan legelőn tartott szarvasmarha állományok legeltetését - az állomány nagyságától függően - 10-20 hektáros területre kell korlátozni.

Határozatom közzétételéről a helyben szokásos módon kelt gondoskodni.

A határozat fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtandó.

E határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnak (4400 Nyíregyháza Hősök tere 5.) címzett, de hivatalomnál benyújtott fellebbezésnek van helye.

A jogorvoslati eljárás díja 10 000 forint, amelyet a másodfokon eljáró hatóság 10044001-00336073-00000000 számú számlájára kell megfizetni.

A jogorvoslati dij megfizetését igazoló bizonylatot a jogorvoslati kérelemhez csatolni kell.

INDOKOLÁS

A rendelkező részben leírtak szerint határoztam, mert a Fehérgyarmati Járási Hivatal Élelmiszerlánc­biztonsági és Állategészségügyi Osztály illetékességébe tartozó települések közigazgatási területén 2019. október 08. napjával kezdődően a rókák veszettség elleni immunizálására kerül sor.

Ilyen esetben a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008.(XII.20.) FVM rendelet (továbbiakban: veszettség rendelet) 8.§ (5) bekezdése szerint az illetékes járási föállatorvosnak a vakcinázás kezdetétől számrtott 21 napig az érintett területen ebzárlatot és legeltetési tilalmat kell elrendelni.

Határozatom rendelkező részét a veszettség rendelet 12.§, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. § (3) bekezdés előírásai szerint hoztam meg. Hatáskörűmet az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVt. törvény (továbbiakban: Éltv) 34.§ (3) bekezdés a) pontja, a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016.(XH.2.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rend) 16.§ (1) bekezdés b) pontja, mig illetékességemet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban ÁKR) 16.§ (1) bekezdés, valamint a Korm. rend 14.§ (5) bekezdés határozzák meg.

A fellebbezés lehetőségét az ÁKR 116.§ és a 118.§, valamint a Korm. rendelet 14.§ (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően biztosítottam.

A határozat fellebbezésre való tekintet nélküli végrehajtását az Éltv 42.§ (1) bekezdése alapján, járványügyi indokoltság miatt rendeltem el.

A döntés elleni jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 4.§ (1) és (3) bekezdései tartalmazzák.

Fehérgyarmat, 2019. szeptember 19.

Tisztelettel

Karaova Magdolna

járási hivatalvezető nevében

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat felhívásairól 2019. szeptember 26. napjától lehet tájékozódni a Városháza hirdetőtábláján, a Városi Televízió képújság rovatában és a www.vasarosnameny.hu önkormányzati honlapon. A pályázatok 2019. november 5. napjáig nyújthatóak be az Önkormányzathoz.