Kenézi piros

Októberi érésű, közepes méretű gyümölcsöt terem. Héja sima, fényes, értével sápadt zöldessárga, napos oldalán vérpirossal mosott, sötétebb pirossal szakadozottan csíkolt. Húsa fehér, elég tömör, roppanó. Leve bő, cukros, kissé élénk savannyal emelt, elég kellemes, kevéssé fűszeres ízű. Jó tápanyag ellátottságú, kellően nyirkos talajban szokatlan nagyra nő a fája vadalanyon. Száraz, kevésbé jó, túlkötött meszes talajt nem kedveli.  Gyümölcsei sokáig a fán tarthatók. A szállítást is jól kibírják. Az ütődések helyén nem rothadnak. „Nálunk a Tisza által iszapolt vidékeken nagy fái emberemlékezet óta el vannak terjedve.” (Bereczki M.) A Felső-Tiszavidék szülötte, mint neve is mutatja. A források szerint innen a gyümölcsét hajókon szállították a távolabbi piacokra, az egyik ilyen forrás a 19. századi Szegedet is konkrétan említi.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1.     A nemzeti érték megnevezése:     Kenézi piros
2.     A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: agrár- és élelmiszergazdaság
3.     A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 4800 Vásárosnamény, Ilki út
4.     Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik: települési
5.     A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok (1877)
Herszényi László: 623 csemegeszőlő és gyümölcsfajta ismertetése (1934)