A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
1. A nemzeti érték megnevezése: Kárpáti típusú gímszarvas
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: természeti környezet
3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Felső-Tiszavidéken a tájegység északi harmadában található meg egyre növekvő létszámban.
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik: települési
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
Kárpáti típusú gímszarvas
Magyarország és egyben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb testű emlős vadja a gímszarvas. A magyar gímszarvas rendszertani értelemben a közép-európai alfajhoz, a Cervus elaphus hippelaphushoz tartozik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Felső-Tiszavidékén a tájegység északi harmadában találhatók meg egy különösen értékes, a Kárpáti típusú gím alfajhoz tartozók egyedei egyre növekvő létszámban.
Az Északkeleti-Kárpátok szarvasa már a honfoglalást megelőző időkben is előfordult a Tisza folyó közelében.
1902-ben Budapesten az első hazai trófeakiállításon az eredmények kiértékelése során kitűnt, hogy a Keleti-Kárpátok szarvasa előkelő helyet foglalt el az élmezőnyben.
A II. világháborút követő években ez a szarvasállomány csupán töredékeiben maradt meg. 1958-tól a vadászati jogot az Állami Erdőgazdaság kapta meg, és célfeladatuk a Kárpáti típusú szarvasállomány megmentése volt. Ekkor mindösszesen 10-14 egyed volt a területen, Lónya község térségében. A szovjetek által 1946-ban létesített kétsoros határkerítés miatt a hagyományos migrációból történő feltöltődés lehetetlenné vált.
A Kárpáti típusú gím fő megjelenésének néhány jellegzetessége: az agancs hosszúsága elérheti a 115 cm-t, néhány egyed esetében meg is haladja; jellegzetes két, három lépcsős korona; az aranyérmes agancsok átlagsúlya 10,45 kg; oldalról szemlélve a koponyát az orrnyereg hajlott, kissé púpos, ún. „kos orra” van.