Beregi dámszarvas
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
1. A nemzeti érték megnevezése: Beregi dám
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: természeti környezet
3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: megyénkben, térségünkben szinte mindenütt megtalálható, ahol megfelelő, ideális élőhelyet talál.
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik: települési
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
- Kékessy László: A magyar vadász kézikönyve. Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 1925.
- Szabolcs József: A dámvad. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1968.
Beregi dámszarvas
A dám Magyarország és egyben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is a második legnagyobb testű emlős vadja. A dám százezer évvel ezelőtt már honos volt Közép- és Dél-Európában. Kipusztulásuk után Pannóniába a rómaiak hozták be a dámvadat.
A megyébe az első telepítést tiszadobi birtokára a századforduló előtt Andrássy gróf végezte. A Felső-Tisza-vidéki tájegységben Mándokra 1979 januárjában 10 bikát és 10 tehenet telepítettek. A Vásárosnamény melletti 250 ha-os nagyvarsányi vadaskertbe 1982-ben 6 fiatal bikát, 10 tehenet és 4-4 ünő- és bikaborjút engedtek ki. Az állományt a nyíregyházi vadasparkból vitték, de ezek a kecskeméti vadasparkból származtak, amiket előzőleg a pusztavacsi és tamási vadaskertből szereztek be. A telepített állomány 30%-a fekete volt. Gyulajról 1987-ben ismét rátelepítettek a már meglévő állományra 37 darabot. A vámosatyai székhelyű Bockerek Vadásztársaság területére 1987-ben Gyulajról 79 darab dámot engedtek ki.
A dámszarvas létszáma a Felső-tiszai vadgazdálkodási tájegység területén gyakorlatilag folyamatosan nőtt. A dámszarvas a terítékadatok alapján a Beregi-síkság gyakorlatilag összes, erdősebb területén előfordul. A tájegység középső keleti szélén, a Beregi-síkságon található Bockereki-erdőben és környezetében egy országosan is kiemelkedő minőségű populáció él.
