Vitkai Platánsor

A fellelhető források szerint, a Nagydobost és Vitkát összekötő utat az 1920-as évek közepére látták el szilárd burkolattal. A két települést összekötő út Vitka belterületén az akkori Aranykalász (majd Árpád, ma Damjanich) útban folytatódott. A falu lakosainak áldozatkész munkájával ezt az útszakaszt is kikövezték. Vásárosnamény közelsége indokolttá tette a Vitka – Namény közötti földút kőburkolatának elkészítését is. A kövesúton, Vásárosnaményon keresztül, biztonságosabb és rövidebb idő alatti kijutásra nyílott általa lehetőség a Mátészalka irányából érkezők számára a Tisza-hídhoz és Kisvárda felé is.
Az állami útépítés befejező mozzanataként, a falun kívüli útszakasz mindkét oldalára platánfa csemetéket ültettek. A megerősödő fácskák árnyékukkal mind kellemesebbé tették az úton járók közérzetét, fokozódó szépségük esztendőről-esztendőre növelte a település egymást követő nemzedékeiben a természet szeretetét és az élet ezen formája iránti tiszteletét is.
A fasor 1990 januárjában került a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács rendeletével helyi védelem alá, mely védettség folyamatosságát Vásárosnamény Város Képviselő-testülete 28/2007. (I. 04.) Ök. rendeletével fenntartotta.
A nyugati platán (Platanus occidentialis) Észak-Amerika egyik legnagyobb lombhullató fája, magassága elérheti az 50 métert. Európában és Ázsiában él a keleti platán (Platanus orientalis). E két faj hibridje a  közönséges vagy juharlevelű platán (Platanus x acerifolia  vagy Platanus hybrida) – népi neve: „boglárfa”, mely egész Európában – így Magyarországon is – kedvelt díszfa. Ennek példányai alkotják a védett fasort is. Ma a fasor 81 db egyedből áll.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1.     A nemzeti érték megnevezése:     Vitkai Platánsor
2.     A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: természeti környezet
3.     A nemzeti érték fellelhetőségének helye:    Vásárosnamény – Vitka
4.     Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik: települési