Tiszaháti sóvári

A Tiszaháti sóvári – mint neve is mutatja – szűkebb hazánkhoz kötődő, ősi, magyar fajta. Másik, szintén használatos neve Nemes sóvári, ami gyümölcsének különlegességét és értékét hívatott kiemelni. Ezen almafajta pozitív tulajdonságai közt említhetjük meg alkalmazkodó képességét, késői  érését, jó tárolhatóságát, valamint egyedülállóan szép, hamvas héj-, és tetszetős, hófehér gyümölcshússzínét. Íze gyengén savas-édes, kellemes zamattal, hússzerkezete sokáig roppanó és leves marad.  Talajigényét tekintve alkalmazkodóképes fajta: mind kötött, mind laza talajon szépen fejlődik, de az igazi termőterületei az árterek hordalékos, tápanyagban gazdag talajain voltak.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1.     A nemzeti érték megnevezése:     Tiszaháti sóvári
2.     A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: agrár- és élelmiszergazdaság
3.     A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 4800 Vásárosnamény, Ilki út
4.     Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik: település   
5.     A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok (1877)
Herszényi László: 623 csemegeszőlő és gyümölcsfajta ismertetése (1934)
Horn János: Almatermesztés (1936)
Brózik – Regius: Termesztett gyümölcsfajtáink 1. Almástermésűek – Alma (1957)