A keresztszemes technikával díszített textília az egész Felső-Tisza vidékre jellemző volt. Az itt élő emberek maguk termelték meg a kendert és készítették el belőle a szövésre és hímzésre alkalmas fonalat. Funkciójukat tekintve nagyon sokfélék voltak. Az általánosan használt, egy végén hímzett vagy szövött kendőn kívül készült komakendő, szemtakaró, pászkakendő, ünnepi nagy abrosz, kenyeres zsák és nyújtófatartó is. Ezekre a tárgyakra az itt élő emberek keresztszemes hímzéssel olyan formákat alakítottak ki, amelyeket közel éreztek magukhoz. Ezek a formák leginkább az itt élő ember természeti környezetét ábrázolták. Gyakran használtak díszítésül virágmotívumokat, amelyek közt is a legnépszerűbb a rózsa, de megtalálható a tulipán, a labdarózsa, a rozmaring, a szegfű és liliom is. A növényi ábrázolások közt megtaláljuk a szőlőt, a ribizlit, a makkot és életfás motívumokat. Állatok közül a madárábrázolások a legnépszerűbbek; úgymint a páros galamb, páva vagy rigó, de találkozunk szarvasábrázolással is.
A mintákat a legrégebbi textíliákon piros és kék fonallal hímezték, de előfordult olyan is, hogy csak piros vagy csak kék fonalat használtak. A színhasználat csak a gyász alkalmával használt textíliákon változik, a tükörtakarón, a gyászabroszon és a gyászszertartáson használt egyéb textilekre fekete fonallal hímeztek.
„Ezekben a motívumokban benne van népünk több évezredes világképe és európaisága is. Ebben a gazdag motívumkincsben ma is jól kimutathatók az archaikus elemek...” (Felhősné dr. Csiszár Sarolta)

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1.     A nemzeti érték megnevezése:     Beregi  keresztszemes hímzés
2.     A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség
3.     A nemzeti érték fellelhetőségének helye:    Vásárosnamény, Bereg
4.     Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik: települési

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Felhősné Csiszár Sarolta: Keresztszemes minták Beregből határon innen és túl. 2010. Nyíregyháza, Örökségünk Könyvkiadó. 2010. Szerkesztette: Varga János
Hegedüs Antalné: Néhány szó a beregi keresztszemes kézimunkáról. NyJAMÉ L. 2008. 465–473.
Vargáné Hegedűs Eszter: Csak tiszta forrásból”. Három Határ Hírei http://www.haromhatar.hu/index.php/kultura/kiallitasok/1470-csak-tiszta-forrasbol-keresztszemes-kiallitas-megnyitoja-a-beregi-muzeumban
Varga János: A beregi keresztszemes hímzés napja. Partium, XXII. 2013. tél 88–90.
www.beregi-muzeum.hu
www.beregkultura.hu