hétfő, november 19, 2018
Betûméret

TÁJÉKOZTATÓ (az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről)

TÁJÉKOZTATÓ

az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről

 

Az Országgyűlés 2017. évben módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.). A Vgtv. 29. § (7) bekezdésének értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

A törvény szabályai szerint a mentesítésre alapot ad önmagában az, ha valaki még az idei évben beadja a fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmét, vagyis nem szükséges, hogy év végéig az engedélyt meg is kapja.

 

Mire kell engedélyt kérni és ki adja ki?

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.

 

A fennmaradási engedély kiadására vonatkozó hatáskör megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi,          és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban:

katasztrófavédelmi igazgatóság) között, attól függően, hogy milyen kútról van szó, illetve az milyen célú vízigény kielégítését szolgálja.

 

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges:

a. olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
   aa. vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
   ab. épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény[1] és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

   ac. nem gazdasági célú vízigény;
b. az ab pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

 

Vagyis a jegyző adja ki az engedélyt akkor, ha a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja és a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

 

A háztartási igény fogalmát és a gazdasági célú vízigény fogalmát a jogszabályok pontosan nem határozzák meg, azonban a jogszabályi rendelkezésekből az következik, hogy a háztartási igény minden az ivóvíz biztosításán túli a saját háztartás kielégítését szolgáló vízhasználat, míg az ezt meghaladó gazdasági érdekeltség körébe sorolható vízhasználat (vagyis olyan tevékenységhez kapcsolódik, aminek a célja a haszonszerzés) az már gazdasági célú vízigény.

Mint az látható jelenleg a szabály egyaránt vonatkozik fúrt és ásott kutakra is, független attól, hogy csak háztartási igényekre (mosás, saját kert locsolása stb.) használják vagy ivóvíznek is, és nem számít az sem, hogy milyen mélyre nyúlik le.

A fentiektől eltérő minden más esetben, vagyis, ha az előző feltételek közül akárcsak egy nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

 

Vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás

 A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat., melyeket a kérelem nyomtatványok tartalmaznak.

 

A kérelemhez csatolni kell:

  1. a tervdokumentációt
  2. ha az érintett ingatlan (amin a kút van) nem a kérelmező tulajdonában van, akkor a tulajdonosnak a tervezett vízilétesítmény tulajdonjogát is megjelölő, az ingatlanhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket rögzítő — írásbeli hozzájárulását

A fennmaradási engedélyezési eljárás során be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.

Abban az esetben, ha a kérelemben megjelölt kút ivóvízigény is szolgál, akkor szakhatóságként a kormányhivatal Népegészségügyi Osztályát is be kell vonni.

Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt.

 

A kút engedélyezésének további feltételei:

  1. a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,
  2. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése, valamint
  3. a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén annak megállapítása, hogy a kút a Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozik, és az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.

 

Az eljárás illetéke, díja

 

A települési önkormányzat jegyzője részére a fennmaradási engedélyezési eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti illetéket kell fizetni, melynek mértéke a 29.§ (1) bekezdésben meghatározott 3.000 Ft. Amennyiben a kút ivóvízbázis-védelmi területen helyezkedik el, ezért annak engedélyezése a területi vízügyi hatóság hatásköre, úgy a BM rendelet szerinti 5.000 Ft mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. Az egyedi vizsgálati dokumentáció elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke pedig 100.000 Ft.

 

A vízgazdálkodási bírság

 

A Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. A fentiekből is látható, hogy a jogalkotó a kutak engedélyeztetési eljárását tette díjmentessé.

A kérelem benyújtásához formanyomtatványt készítettünk, amelyet mellékelünk.

 

házi ivóvízigény: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről em beri fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet

  1. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó vízilétesítmények műszaki tervezési feladatait az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerint jogosultsággal rendelkezők végezhetnek.
  • Kút kivitelezését — beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is — az végezheti, aki
  • az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és kút-kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy az elsajátított kút-kivitelezési gyakorlatot számára igazolja, valamint
  1. a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.
  • 100 m-nél mélyebb talpmélységű kút, továbbá közüzemi vízellátást szolgáló kút kivitelezése geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus-mérnök vagy hidrogeológus, hidrogeológus-mérnök, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett végezhető.
  • A kút kivitelezésének részét képező feltáró fúrásokban, illetve kutakban mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések mérnökgeológus, geofizikus, geofizikus-mérnök, hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember közreműködésével végezhetők.
  • Mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések kiértékelését, az összefoglaló szakvéleményt kizárólag geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet. A vizsgálat jóváhagyását csak legalább ötéves mélyfúrás-geofizikai gyakorlattal rendelkező szakember végezheti el.
  • A vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet.


    Dr. Szilágyi Péter jegyző

Eseménynaptár

November 2018
H K Sz Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

Cím: 4800 Vásárosnamény
Tamási Áron u. 1.
Tel/Fax.: (06-45) 470-022; 470-035; 470-225
E-mail: hivatal@vasarosnameny.hu

Hivatali ügyfélfogadás
Hétfő: 8:00 - 12:00 | 13:00 - 16:00
Kedd: NINCS ÜGYFÉLFOGADÁS
Szerda: 8:00 - 12:00 | 13:00 - 16:00
Csütörtök: 8:00 - 12:00
Péntek: 8:00 - 12:00

 

Térítési díj befizetés és ügyintézés
Hétfő: 9:00 - 11:45 | 12:45 - 16:00
Kedd: NINCS ÜGYFÉLFOGADÁS
Szerda: 9:00 - 11:45 | 12:45 - 16:00
Csütörtök: 9:00 - 11:45 | 12:45 - 16:00
Péntek: 9:00 - 10:00

 

Vásároisnaményi Járási Hivatal Kormányablak Osztály

Cím:4800 Vásárosnamény, Tamási Á. u. 1.
Tel: 45/795-079 Fax:45/795-080 (az ügyintézők melléken érhetőek el)
Időpontfoglalás: személyesen, telefonon, interneten (magyarorszag.hu)

Nyitvatartás
Hétfő: 7:00 - 17:00
Kedd: 8:00 - 16:00
Szerda: 8:00 - 16:00
Csütörtök: 8:00 - 18:00
Péntek: 8:00 - 16:00

(16 óra után csak bankkártyás fizetésre van lehetőség)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL VÁSÁROSNAMÉNYI JÁRÁSI HIVATAL
további elérhetőségei, egyébb információk

Top Free Bets Bonuses view here.

xmlns:og="http://ogp.me/ns#" xmlns:fb="http://ogp.me/ns/fb#"